Vivaldi neve hallatán nem éppen a trombita az első hangszer, ami eszünkbe juthat. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A február 19-i, azaz a tényleges születésnapi hangversenyre a Zeneakadémián került sor, ahol a Concerto Budapest Keller András vezényletével széles merítést kínált Kurtág zenekari műveinek legjavából. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA (2. rész). Tovább a cikkhez
„Ha van egy Kurtág, akkor nem biztos, hogy egészen hülyeség, amit az ember csinál.” 1993-ban Esterházy Péter nyilatkozott így, és ez a mondat méltó módon foglalhatná össze mindazt a tiszteletet és szeretetet, amellyel nemcsak a nagy író, de valamennyi kortárs, követő, tanítvány és rajongó viseltet a 90 esztendős mester iránt. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA (1. rész). Tovább a cikkhez
Puccini korai operáit, a Le Villit és az Edgart, valamint a gyakran inkább operettként aposztrofált Fecskét leszámítva a komponista érett művei közül talán a Nyugat lányával és a Triptichonnal bánnak a legmostohábban az operaházak. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha francia zenekarról írva a laza az elsődleges pozitív jelző, ami eszembe jut, könnyen meglepődhet a gyanútlan olvasó a fenti, szinte oximoronnak ható fordulaton, de az Orchestre de Paris koncertje hamar szertefoszlatott minden effajta előítéletet. TÓTH ENDRE ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hogyan kerülhet össze egy balkáni népzenét játszó együttes egy klasszikus vonósnégyessel? Mi köze van Bartóknak a szerb-horvát tamburazenéhez? Nagyon is sok, amint azt a CAFe Budapest nyitókoncertjén megtudhattuk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha Írország zenei életéről kellene mondania valamit a magyar koncertlátogatónak, valószínűleg hamarabb merülne fel a The Dubliners vagy Sinéad O’Connor neve, mint egy klasszikus zenészé vagy együttesé. TÓTH ENDRE BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Utolsó tangó a Sufniban... Persze reméljük, hogy nem, ám nem tudván semmit a jövő zenéjéről a Katonában, szerencse és – stílszerűen – egyben csoda, hogy eljutottam Piazzolla Nagyvárosok Máriája címen előadott tango-operitájának idei utolsó előadására. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Alig néhány évvel azután, hogy teljessé vált a Müpa-beli Wagner Napok Ringje, az Operaház is nekilátott a sajátjának. Az új produkció rendezését M. Tóth Géza jegyzi. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Scala Monteverdi-sorozata idén februárban zárult a Poppea megkoronázása bemutatásával. A komponista műveinek egyik legavatottabb tolmácsolója, a Concerto Italiano művészeti vezetője, Rinaldo Alessandrini zenei irányítása mellett rendezőként Robert Wilson jegyzi a produkciót. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A világ excentrikus, ellentmondásos, vagy különcként aposztrofált művészei között Fazıl Say minden bizonnyal előkelő helyet foglal el, hiszen koncertjei és lemezfelvételei a legkülönfélébb visszhangot váltják ki, és nem csak a kritikusok körében. TÓTH ENDRE ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem minden párbaj szükségszerűen halálos kimenetelű, és szerencsére a Művészetek Palotájában megrendezett Orgonapárbaj során sem a tragédia okozta sokktól állt el a lélegzetünk. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyakran lehet muzsikusok, főképp zongoraművészek között olyan megkülönböztetésekről hallani, miszerint az egyik előadó virtuózabb alkat, a másik pedig kontemplatívabb, magába fordulóbb. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Advent második vasárnapján mutatták be az Erkel Színházban a német romantikus opera első nagy mesterművét, amely a második világháború óta nem került az Operaház színpadára/színpadaira. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Schumann, Tihanyi László és Britten kompozíciói hangzanak el november 26-án a Zeneakadémián a világhírű örmény származású, amerikai brácsaművész, Kim Kashkashian és zongorista partnere, Nagy Péter előadásában. A koncertről, kortárs zenéről, tanításról és a kamarazenéhez fűződő viszonyáról is kérdeztük a zongoraművészt. TÓTH ENDRE INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
