Vidnyánszky Attila saját #sohavégetnemérős projektje a Bánk bán színrevitele. A kör egyelőre bezárult: huszonegy évvel azután, hogy a Nemzeti Színház nagyszínpadán először megrendezte Katona József drámáját, az elkövető diadalmasan tér vissza a tett helyszínére. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A költőtől tudjuk, ahol ezek jelen vannak, ott lesz halálhörgés, siralom is: az idei koncertmentes, kortárstánc-központú Sziget-túrám e két szélsőség között ingázott. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lehet ezt ragozni és szépíteni, de hosszú évek óta a Sziget cirkuszsátrában fellépő külföldi csapatokért érdemes kilátogatni a nem koncertrajongóknak Óbudára. Idén cseh és ukrán, kanadai és ausztrál truppok lépnek fel, és a cikk végén az is kiderül, kit muszáj közülük látni. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Két előadás, melyben kettőnél sokkal, de sokkal több kis- és nagyvilág tükröződik: a Wiener Festwochen megszokottan tömény összművészeti kínálatából ezúttal brazil és orosz helyzetjelentésekről számolunk be. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 10. Színházi Olimpia, ahogy az eseményeket kitartóan látogató színikritikusok látták: Csáki Judit és Jászay Tamás beszélgetéséből kiderül, mik voltak a fény- és a mélypontok, de arról is szó lesz, vajon van-e még létjogosultsága ma ennek a különös fesztiválformának. Tovább a cikkhez
A rothadásnak indult fű enyhén orrfacsaró szaga, az elénk szórt szalma édeskés illata, a virtuális mélység fölötti hídon az arcomba permetező könnyű vízharmat, a tegnapi és holnapi színházi jelmezeken növekvő penészgombák mintázatai. A világ legnagyobb szcenográfiai kiállításáról ilyen és hasonló élményekkel tértem haza. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Úgy tűnik, a második generációs performanszoknak muszáj a mindenkori néző perifériás látómezején mozogniuk: aki június elején Pesten az Örs vezér terén jóval túlra nem jutott el, az június végén a szegedi ZUG-ban és kapcsolt részeiben abszolválhatta (szinte) mindegyik idei bemutatót. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hamletet rendezni vagy nem rendezni? Sok színházcsináló kötelezően elér a beugratós kérdéshez a pályáján. Janni Younge új előadásában kitartóan birkózik a szellemmel, és többször ő marad felül a küzdelemben. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Két alkotó, két mű, egy este: a SUB.LAB.PRO The Ensemble Program koreográfusaival a pályakezdők tegnapi és mai lehetőségei mellett arról is beszélgettünk, hol helyezik el a Titán című közös estet a saját csapataikkal végzett munkához képest. JÁSZAY TAMÁS PÁROS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A változás szállodájától a remény panziójáig: a STEREO AKT vezetőjével, Boross Martinnal az aktivizmus fontosságáról, a civilekkel végzett munkáról, meg persze a kiégésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Húsz év működés után a Tünet Együttes megszűnik: az alapító-társulatvezető Szabó Rékával árnyalatlan kijelentésekről, a döntési mechanizmusok átláthatatlanságáról, és arról is beszéltünk, hogy mitől könnyebbült meg a búcsúlevél nyilvánosságra hozatala után. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ez a Dekameron nem az a Dekameron, siet leszögezni azonnal a Budapest Bábszínház új bemutatójával kapcsolatban a rendező Szikszai Rémusz, aki azt is elárulta, miért jó valahai mat-fiz szakosként élete eddigi legnagyobb projektjét rendezni. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mintha csak szaporodna azoknak a történeteknek a száma, amikről úgy érezzük, időről időre újra el kell őket mondani. Az ok egyszerű: az évszázadok alatt nem tanulunk semmit, cserébe viszont folyamatosan felejtünk. Kohlhaas legyen a talpán, aki ma győzni tud. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Történelmet ír a kecskeméti Ciróka: az egyik legfontosabb vidéki bábszínház legújabb kori, úgy két évtizede tartó történetének első, teljesen felnőtteknek szóló előadása eljátszik a gondolattal, hogy mi lett volna, ha. És közben azt is megtanuljuk, hogy magyarnak lenni a legjobb dolog a világon. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nincs itt semmi látnivaló? A hazai színházi látványtervezés meghatározó alakjaival, Izsák Lilivel, Kálmán Eszterrel és Nagy Fruzsinával beszélgettünk szakmai érdekképviseletről és rendezői túlerőről, újrahasznosításról és jogdíjproblémákról, tervezői kreativitásról és csökkenő büdzsékről. Kiderül az is, hogy külföldön sincs kolbászból a tervező kerítése. Tovább a cikkhez
