A Szamaritánus néhány pillanat erejéig megvillant egy a kortársainál lényegesen érettebb, egyedi szuperhőstörténetet, hogy végül mindegyiküknél régimódibb változat mellett tegye le a voksát. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tarik Saleh a legjelentősebb iszlám egyetem közegébe ágyazott, belső vallási konfliktusból kibontakozó, kegyetlen politikai thrillerében olyan világ sejlik fel, mely fokozatosan a bőr alá kúszó, kellemetlen érzéssel tölti el európai nézőjét. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az idei Verzión vetített magyar filmekben hangsúlyosan jelent meg az egyéni megélés és a társadalmi megítélés különbsége, illetve a ránk erőltetett és általunk felvett szerepek hamissága. VIGH MARTIN BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Az Amazon sorozata inkább lett modern fantasy, mint Tolkien mesevilága. Ennek elfogadását és megítélését pedig nagylelkűen a nézőre bízza, míg saját mitológiáját az első évad során ügyesen felépíti. BOZÓ ANTAL ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 19. századi Írországban, a pusztító éhínség közepette talán csak a csoda segíthet. És bár ez meg is érkezik, de vajon tényleg lehet hinni benne? Sebastián Lelio filmje a valóság, hit és illúzió kérdését feszegeti a krimiként is működő történetben. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Netflix sikerszériája elérkezett a zűrös ’90-es évtizedhez, mely a brit királyi család botrányoktól hangos időszakának számít. Házasságok mentek tönkre, sérült a monarchia szuverenitása, miközben a sajtó minden korábbinál nagyobb hatalomhoz jutott. KISS DALMA CIKKE. Tovább a cikkhez
A menü, mint horrorfilm, váratlan műfajkeverék. Maróan önkritikus, ugyanakkor abszurd módon szórakoztató horrorfilm, mely ismeri nézőjét és hajlandó kiteregetni saját hibáit, hadd szórakozzanak közösen rajta. BOZÓ ANTAL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
