Mária és József szamárháton kénytelenek Betlehembe eljutni, de mivel sehol sem találnak szállást, a kis Jézusnak egy istállóban, bárányokkal körülvéve kell világra jönnie. A jól ismert történet a Budapest Bábszínház Az utolsó bárány című előadásában új szemszögből, a bárányok nézőpontjából meséli újra az eseményeket, egy alternatív történetet hozva létre. BÁLINT ZSÓFIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két és fél szakra vették fel a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, most a Budapest Bábszínház nagyszínpadán mutatkozik be rendezőként. Cseri Hannával a pályakezdés nehézségeiről és a közösség megtartó erejéről beszélgettünk. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A természettudomány a beavatottak misztériuma, az emberi élet sötét és bonyolult, a bábszínház pedig csupa erő; ez a Frankenstein hiányozna, ha nem lenne. GERGICS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Frankenstein-történet olyan, mint egy fraktál, mindig újabb dimenziója nyílik ki – mondja Keresztes Tamás, aki Ellinger Edina meghívására egy bátran kísérletező produkcióval mutatkozik be rendezőként február 25-én a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ennek a színháznak a története plasztikusan mutatja az elmúlt tizenkét év kulturális háborúját, a színházi megmondók végtelen cinizmusát és dilettantizmusát, miközben ők, a színház nem harcolt, nem háborúzott – csak előadásokat csinált. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a cím utal a híres-hírhedt sikerkönyvre és filmre, A Da Vinci-kódra – az előadás annak szellemes parafrázisa, de utal Szerb Antal sorsára, sőt, korunkra is. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ács Norbert alakítja a Szerb Antal-kutató dr. Láng Róbert irodalomtörténészt Fábián Péter A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című darabjában, amit november 19-én mutatnak be a Budapest Bábszínház Ország Lili Stúdiójában. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház új előadása, a Kisrigók, azzal a ritkán tárgyalt témával foglalkozik, mi történik (ideális esetben) azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs anyukájuk és apukájuk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hoffer Károly a Budapest Bábszínház alapembere: játszik, rendez, bábokat tervez, nem csak anyaszínházában. Új előadása, a Kisrigók érzékeny mese az örökbefogadásról. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tasnádi István író és Tengely Gábor rendező szerencsére egyaránt kritikusan viszonyul a mítoszhoz, ezért aztán a Héraklész-küldetés fedőnév alatt minimum két történetet mesélnek el a Budapest Bábszínház nagyszabású produkciójában. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Főszerepeket játszik, bábokat tervez, emellett saját előadásait írja és rendezi. Horváth Márkkal, a győri Vaskakas Bábszínház sokoldalú művészével öngyilkos parafafiguráról, szakrális színházról és vérfrissítésről is beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Tovább folytatódik, alakul Vitéz László majd’ kétszáz éves története. Legújabb epizódja a Budapest Bábszínház Kemény Henrik termében bemutatott Vitéz László Ángliában, Barna Zsombor rendezésében és előadásában. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megkapó atmoszférájú bábelőadást rendezett Szilágyi Bálint az Esti Kornélból. Az előadás vizuálisan megerősít bennünket Kosztolányi hősének vagányságáról, a formát tekintve azonban maradhat bennünk hiányérzet. FRITZ GERGELY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Budapest Bábszínház új bemutatója azt mutatja meg, hogyan lehet a gyerekekkel a másságról őszintén beszélni, sőt azt is el lehet nekik mesélni, hogy az ilyen történetek végén a happy end egy kicsit felemás, nem száz százalékig megnyugtató. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
