Mitől olyan jók ezek a versek? Várady Szabolcs az a fajta virtuóz költő, aki bármilyen verstani formát meg tud valósítani. Persze távolról sem csak metrumról van szó, hanem témákról, ars poeticáról, iróniáról, játékosságról és költői hangokról. E hangok sokasodását a Műútnál rövidesen megjelenő következő kötetében is várva-várjuk. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A legfőbb bűn a gyávaság - ennek a megállapításnak Bulgakov regényében és Gyöngyösi Levente zenés színpadi adaptációjában egyaránt fontos szerep jut. Az opera-musicalt és annak rég várt (online) bemutatóját nem érheti e valóban oly undok bűn vádja. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha van valami jó ebben a 2020-as évben, akkor ez a Park Kiadónál, Várady Szabolcs szerkesztésében megjelent tenyérnyi kötet az. „Rostand – mondja Ady – lement a századok kriptájába, s föltámasztotta Cyranót.” Alexis Michalik, az angol anya és lengyel apa francia gyereke pedig életre keltette nekünk Rostand alakját. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Tizenhat év után, a Magvető Időmérték sorozatában jelent meg új kötete Várady Szabolcsnak. Az alig negyven versből álló gyűjtemény a De mennyire címet viseli. A szerző, bár az irodalmi közvélemény lírikusként ismeri, elsősorban szerkesztői, fordítói, irodalomtörténészi megnyilvánulásaiban van jelen az irodalomban. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
Nemes Z. Márió a kegyetlenségig következetes, bizarrságot pörgető prózaverseiben olyan világot látunk működni, ahol minden, ami mocsok, bél, sár, mocsár, rozsda, göcsört, betegség, örökletes téboly, tárt karokra lel. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Igen, (majdnem) mindnyájan „tudjuk, mi történik őszi éjjel a galagonyával”. Weöres Sándor verséből tudjuk. De hogy november 4., az ötvenhatos forradalom eltiprásának évforduló-emléknapja utáni őszi éjen miként izzik a galagonya ruhája, mostantól sejtjük. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem, nem fogom vissza magam, mindent és mindenkit leírok, mert ebben az előadásban mindenkiről van mondanivaló. Hogy ez az előadás rendben van, azt már az első pillanattól fogva lehet tudni, egyszerűen jól kezdődik. FORGÁCH ANDRÁS ESSZÉJE. Tovább a cikkhez
Nyilvános az idei POSZT versenyprogramja. A 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó két válogatója, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus március 10-én sajtótájékoztatón jelentette be, mely előadásokat ítéltek a legjobbaknak a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. Tovább a cikkhez
A Vádli Alkalmi Színházi Társulás, a Füge Produkció és a Szkéné Színház közös előadásában mutatja be november végén Paul Foster I. Erzsébet című drámáját. A rendezővel, a Vádli egyik alapítójával, Szikszai Rémusszal a próbákon beszélgettünk színházról, hatalomról, rendezésről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Van egy hely, a neve Barkaszó” – a valóban létező s itt rímhívó településnévről Balla D. Károlynak nem a tarka szó vagy a barka beszéde jutott eszébe. Valami egészen más. TARJÁN TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Tháliában Kamilla-Karamella bohócmama Alíz néni jótanácsaival és finom sütivel tömi a kiskorú nézőket. A szereposztás mindig más, hiszen a bátor gyerekek az első sorba ülhetnek, hátha közülük kerül ki az aznapi kiválasztott, régi kis Ida vagy régi kis Ferenc. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vajon több ez, mint papír nélküli felolvasószínház, kistafírozott irodalmi est? Mit számít! Ahol jó színészek okos és szép szövegekkel állnak a közönség elé, rosszul aligha járhatunk. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A dicsőült folyóirat emlékének szentelt esztendő nyitóeseményét január 15-én rendezték a Király utcai VAM Design Centerben. A jelenkori magyar kultúra hódolt a Nyugat előtt. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
