Dés László dalainak félreismerhetetlen saját hangja, hangulata, életköre és életkora, s éppen nem mellesleg: saját, meghitt közönsége van. Ezt mind érzékletesen megtapasztalhattuk a július 28-i margitszigeti koncerten. És talán még valami mást is. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Mielőtt elindult A dzsungel könyve jubileumi közvetítése a Pesti Színházból, biztos voltam benne, hogy a TGV sebességével száguld majd velem a nosztalgiavonat. Ehelyett jött egy kispiros. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Valahol Európában Szegeden, Szőcs Artur rendezésében nem egyszerűen egy múltbeli példára építő pacifista kiáltvány. Az előadás dühösen igyekszik felrázni a nézőt, élesen fogalmazza meg és mutatja fel könyörtelenül, hova vezet az apátiába süllyedt, morálvesztett világ. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Pál utcai fiúk vígszínházi előadásának zeneszerzőjével, a kritikusdíjra jelölt Dés Lászlóval beszélgettünk. PROICS LILLA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem vitás, igazi slágerdarab lesz a Vígszínházban A Pál utcai fiúk, s ezen még az a tény sem változtathat, hogy Molnár Ferenc regényéből egyslágeres zenés darab született. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Felolvasás, zene és tánc, összekötő szövegként pedig néhány sztori: a két Grecsó összművészeti estje ügyesen felépített, leginkább a közönség szórakoztatását megcélzó produkció néhány meghitt pillanattal. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gyötrelmes, balzsamos este. Tajtékos ég, magyar horror, szépség, szerelem, halál. 1944. Történelmi esszencia. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Spiró György és Parti Nagy Lajos szövegeit Dés László és Dés András hangszerszólóinak társaságában hallhattuk a Zsidó Nyári Fesztiválon. Avagy fordítva: Dés László és Dés András muzsikáját Spiró György és Parti Nagy Lajos textusai fűszerezték. KOVÁCS DEZSŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A május közepén lezajlott ötnapos II. Zsolnay Fesztiválon minden kétséget kizáróan a zenéé volt a főszerep. Rögtön utána a vizualitásé. Nemcsak a képé: a látvány, az anyag sokféle formában volt jelen és alakult a gyönyörű terekben: a Kaleidoactban, az Óriás Ágy, a Zenélő Lépcsők megjelenésében. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Először szerepelt Budapesten kívül Parti Nagy Lajos és Dés László felolvasó – zenélő duettje, a Fülkefor és vidéke. A Maszk Egyesület tavaszi programsorozatának keretében, a Régi Zsinagóga színpadán mutatták be a Magyar mesék színpadiasított változatát Szegeden. KÉRCHY VERA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Matkó Tamás néhány éve meghatározó figurája a fővárosi színházi előadásoknak. Dolgozott már a HOPPart Társulattal, a Szputnyikkal vagy a Katonában. És az Örkényben is, ahol a Peer Gynt zenéjéért Színikritikusok Díjára jelölték. RICK ZSÓFI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Hiányzik nekünk a muzsika, hiányzik nekünk a művészet” – panaszolja a musical egyenruhás főgonosza, s mi tagadás, némi enyhe hiányérzete a Valahol Európában nézőjének is lehet. Jóllehet a friss szegedi produkció amúgy tisztes, sőt imponálóan összeszedett előadássá kerekedett. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Koncert – így az alcím; és ez nem egészen pontos, mert amit a kétezer ember látott és hallott a pécsi Sportcsarnokban, az egy koncertformájú színház volt. Ne tévesszen meg senkit, ha egy színész énekel, attól ő még színész – és hát a zenekar, az is színházat csinált ezen az estén. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nincs szerencséje a magyar mozinak Franco Neróval. A szakmai hiperprofizmusáról nevezetes sztár mintha inkább társproducerként húzná össze a szemöldökét, semmint a kíméletlen kapitalista cipőgyáros képviseletében. A cím és a címszereplő is leválik a szerény közepes filmről. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
