Mi is az, hogy „hatás”? - teszi fel a kérdést katalógusbéli írásának már a címében a kiállítás kurátora, Geskó Judit, de a tárlat megnyitása elött is több helyen hangsúlyozta, hogy nem hatástörténeti kiállítás készült. IBOS ÉVA KRIIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ferkai András monográfiája a Napraforgó utcai modernista épületegyüttes történetét mutatja be. A tervek, dokumentumok és képek segítségével felidézi az építőket és építtetőket, az újfajta életmódot kínáló lakókörnyezet fogadtatását és utóéletét. VÁRADI ANDRÁS ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Az idei Budapest100 igazi nyertesei azon szerencsések voltak, akiknek az anyukája a Bauhaus korából származó épületben lakik. Az anyák napi ázós-fázós séta jó apropó arra, hogy a napjainkban méltatlanul alulértékelt modernizmus hagyatékán elmélkedjünk. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Weininger Andor a Bauhaus Fun-departmentjének frontembere volt. Zenekar, színház, bábok, díszlet, jelmez és képzőművészet – a rendkívül sokoldalú művész egymaga megtestesítette mindazt, amiért annak idején az új művészeti mozgalom létrejött: az élet minden területét átható új esztétikát. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatának fókuszában egy bizarr kompozíció, Weininger mechanikus színháza áll. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Kiscelli Múzeum a Design Hét alkalmából egy ikonikus Bauhaus lámpa ürügyén a „lámpaság” tág univerzumában tesz körutazást, mely a designtörténeti előzményektől a kortárs átiratokig számos állomáson repít keresztül a fény sebességével. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az új médiumok, a fotográfia és a film nyelvének elméleti és gyakorlati kidolgozása foglalkoztatta már kilencven évvel ezelőtt Moholy-Nagy Lászlót. Életművét a fény művészetét bemutató sorozatban Robert Capa, Kepes György és Munkácsi Márton után mutatja be a Ludwig Múzeum. SZILÁGYI ZSUZSA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szemafor, tigris, vasdaru, emelő. A Design Hét keretében életre kelt Moholy-Nagy László filmváza a Millenáris Teátrumban és a Mai Manó Házban. „A-u-t-o-m-a-t-i-k-u-s-a-n.” FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Bauhaus mozgalom számára a kocka jelentette az ideális formát – ennyit kapásból felidéz a művelt olvasó az 1919-1933-ig működő, látszólag gyökeresen új stílust meghonosító művészeti mozgalom kapcsán. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Újlipótváros járókelők elől elzárt építészeti értékeit mutatja be az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény új tárlata. Egy fotókiállítás Újlipótváros Bauhaus lépcsőházairól – ezt az alcímet viseli a kiállítás, de ennél többre vállalkozott a rendező, Maczó Balázs. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem lelkesedünk a lakótelepekért. A toronyházakért még kevésbé - legalábbis mai szemünkkel és mai igényeinkkel. Pedig ez is építészet: tervező- és alkotómunka, melynek egyik úttörője Forbát Alfréd volt. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
