Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ami engem illet, csöppet sem bánom, ha egy színházi előadásból „kilóg a lóláb”, vagyis a tanulság, az üzenet, mindközönségesen a tézis. A Dogma-filmeket – mondjuk, többet közülük – is kedvelem. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A hazatérő férfi siet a mellékhelységre, ahol sürgős dolga van – és csak jókora spéttel veszi észre, hogy a WC fala teljesen hiányzik, mivel elbontották a mesteremberek. Kocsis Gergely tekintete szavakkal leírhatatlan; a nézőtér fuldoklik a nevetéstől. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy elsősorban ez indokolja a Mesteremberek Katona József színházi bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Azt hiszem, a hosszan, elviselhetetlenül hosszan elnyúló járványidőszak után (és ki tudja, még mi előtt) két dolgot nem fogadhat el a valamennyire is közegtudatos néző: a rossz választást és a hamisságot. Márpedig a rendező (és a színház) jól választott a Lear királlyal, és az előadás sem volt hamis. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két asszony életét láthatjuk két pesti színpadon. A 48 éves korában meggyilkolt Anna Politkovszkaja lobogó sorsát Fullajtár Andrea, Goebbels titkárnőjének, Brunhilde Pomselnek kétszer olyan hosszú, öntudatlan vegetációját Molnár Piroska vezeti elénk. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tar Sándor világlátásának illúziótlansága, keménysége találkozik a játékban Gothár Péter szatirikus szemléletének élességével, radikalizmusával. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jó lenne tudni, miért. Mármint miért került színre Szuhovo-Kobilin Az ügy című darabja a Katonában; mit látott benne Ascher Tamás, aki megrendezte, és miért nem látom én, amit ő látott. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Én megértem, hogy évad végén lazulni kell. Azt már kevésbé, ha egy színház - ráadásul épp a Katona - nagyjából az egész évadban lazul. Mintha nem lenne miről beszélni a színházban manapság, marad a szelíd és szolid perfekcionizmus. Már amikor. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Valóságalapú színházi miniportrék sorozata. Lengyel Nagy Anna rádiós újságíró negyven év beszélgetéseiből szemezget, s interjúalanyai élettörténeteit monológokká gyúrva színházi sorozatot alapoz meg. Ez az Élet.történetek.hu. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Megannyi szenvedő értelmiségi alak után most élvezi a neki adott szerepek sokféleségét. Fekete Ernővel a kesergés otthonosságáról, kétkedésről és rendezői módszerekről beszélgettem. No meg arról, mi van akkor, ha színész rendezi a kollégát. KÓNYA RITA VERONIKA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„De akkor most molesztálta a pap azt a fiút vagy nem?” Szinte dühösen szegezi a kérdést az egyik néző a másiknak a premier után. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mi közünk lehet a 21. században a Nórához (eredeti címén a Babaházhoz), Ibsen talán legdidaktikusabb drámájához? Mennyiben érint minket, miről szól ma? Mi az oka annak, hogy Budapesten egyszerre három előadása is látható? Megtudhatunk ezekből bármit is társadalmunk aktuális állapotáról? DARIDA VERONIKA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
A Belvárosi Színház új bemutatójában az égvilágon semmi olyasmi nem történik, amire ne számítana az ember. És ezt most egyszerre írom elismerően meg csalódottan. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ötödik alkalommal rendez Orlai Tibor felkérésére, eközben a Katona József Színház oszlopos tagja. Idén kirepült első színész osztálya, de jövőre újra osztályt indít. Június 23-án mutatják be rendezésében az Egy fenékkel két lovat című Goldoni-átdolgozást, amelynek az egyik próbáján beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az érzékeny-aktuális téma és a jeles rendű színészi csapatjáték még együtt se garantál fontos vagy érvényes előadást. Leginkább ezt a rég ismeretes színházi igazságot mutatta fel a Katona legkisebb játszóhelyének februárvégi bemutatója. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
