Kirekesztés és normalitás kérdéseit veti fel a Grimm testvérek Egyszemű, Kétszemű, Háromszemű című meséje, és a belőle készült adaptáció is, amelyet Fodor Orsolya és Oláh-Bebesi Bori készítette a Ciróka Bábszínház számára. A kettő között csak finom hangsúlyeltolódásokat figyelhetünk meg. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kecskeméti Ciróka Bábszínház nagyszínpadán egy önkiszolgáló mosodába keveredik János vitéz, hogy a történetmondás segítségével mindenkivel megértesse, miért a legfontosabb dolog a világon a szerelem. KESZTE BÁLINT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Erre is jó egy jó fesztivál: az addig önállóan, térben és időben szétszórva létező jelenségek hirtelen koncentráltan jelennek meg, az ember (na jó, a kritikus) meg elkezd trendeken tűnődni. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A fiú (férfi? már nem fiú, és még nem férfi) egy nagy, zárt dobozban ül, csak felénk van nyitva a negyedik fal. Kockának nagy, világnak kicsi. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Huszonkilencből öt előadásról szólok. Nem mintha másokról nem lenne érdemes írni, de ezek jelzik leginkább azokat a próbálkozásokat, amelyeket az ember és báb kapcsolatában manapság gyakran tapasztalhatunk. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vidovszky György Brecht példázatából kicsit hosszú, kicsit humortalan, de alapvetően komoly és közérthető ifjúsági előadást rendezett a Budapest Bábszínházban. ADORJÁNI PANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
12. alkalommal rendezték meg Kecskeméten a Bábszínházak Országos Találkozóját. A hazai professzionális kő- és független bábszínházaktól öt nap alatt 23 produkciót láthatott a jórészt szakmai közönség. PAPP TÍMEA ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
A bábjáték nemcsak gyerekeknek szól, hiszen ez a színház egyik ősrégi és mostanában reneszánszát élő, sokszínű műfaj – e gondolat köré szerveződött a magyar bábosok két bemutatkozó eseménye. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA Tovább a cikkhez
Megvan az az emléke az olvasónak, amikor egy rokonnál tett látogatáson az egyetlen érdekes tárgy az elérhetetlen magasságban nyújtózkodó porcelán hattyú vagy a furulyázó juhászlegény volt? RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
