Szöllősi Mátyás válogatott és új verseinek kötetében történeteket mesél. Töredezett és hézagos történeteket, mozaikos képekben. Az olvasó saját életeseményeire és alapvető tapasztalataira ismer a versekben. KAZSIMÉR SOMA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„A háború egy kissé lelassult, talán ez egy viharos támadás előtti csend. Rengeteg üzletet magára hagytak, amelyek most elsötétített kirakatokkal csábítják magukhoz a fosztogatókat." IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Mátyás Győző Szökevények című bűnügyi regényének június elsején volt a bemutatója az Írók Boltjában. Fájdalom, hogy a szerző már nem ülhetett ott M. Nagy Miklós szerkesztő és Csíkvári Gábor, az ELTE nyugalmazott tanszékvezető tanára mellett az asztalnál. BORSOVSZKY ÉVA AJÁNLÓJA. Tovább a cikkhez
Szerzők és kiadók sora jött rá az elmúlt években, hogy a történelmet muszáj másképp elmesélni. Viccesen, mai nyelven, akár képzeletbeli szelfik, akár karikatúrák segítségével. Az eredmény? A történelmi figurák életre kelnek. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Kazuo Ishiguro poszt-Nobel kötete, a Klara és a Nap hibátlanul belesimul a szerző életművébe. Lappang, féken tart és sejtet, de soha nem árad ki. Klara, a cím- és főszereplő éppenséggel lehet az a harmadik szempont, amire az emberiségnek szüksége van. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Cserna-Szabó András ötödik gasztronómiai témájú kötetében időt és teret figyelmen kívül hagyva vezeti végig olvasóit a konyha és a kultúra kapcsolódási pontjain, körberajzolva a világot. FEKETE I. ALFONZ ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Mit érdemel az szerző, aki az utolsó oldalakon képes coelho-i spiritualizmusba fojtani egy szinte végig működőképes bűnregényt? A mellékelt ábra szerint világhírt és előkelő helyet a The Wall Street Journal listáján. E titkokban bővelkedő regény kapcsán számomra ez jelenti a legnagyobb rejtélyt. IVÁN ILDIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Zadie Smith elbeszéléskötete utazásra, látogatásokra invitál. Kíváncsiságtól vezetve haladhatunk határok nélkül minden irányba, esetenként átlépve a spekulációnak azon területére, ahol már nem a mi valóságunk a rendezőelv. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Guzel Jahina nagyregényének helyszíne egy volgai német telepesfalu, ideje pedig az 1910-es évek végétől kezdődő két évtized. Az idő, a tér és az emlékezet Jacob Bach, a főhős birtokában van, egészen addig, míg ő maga el nem távolodik a falutól. IVÁN ILDIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Honnan ismerős vajon ez a világ? Aztán beugrik: Hitchcock! Az ő műveiben ennyire izgalmas a profi történetmesélés, a feszültségek felvezetése, kitartása, lecsengetése, miközben a (mozgóképi) szöveg mélyén ott rejlik az emberi tudat és világ nyugtalanító bizonytalansága. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A Quichotte a szétesés regénye, egy olyan világ dúlt leírása, amelyben bármi megtörténhet, ezért meg is történik. Pikareszk regény és krimi, sci-fi és horror. Szerelem és öregedés, belenyugvás és lázadás, a végtelenben sem találkozó párhuzamosok multiverzuma. Regény ez egyáltalán? KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Glukhovsky a Metró-univerzummal robbant be a posztapokaliptikus zsánerirodalom világába, később másfajta könyveket is írt, de sem cyberpunk regénye,sem inkább zavaros, mint csavaros elveszett és megtalált rejtélyes kézirat-története, de még Orosz népellenes meséi sem lettek annyira sikeresek. A Posztban Glukhovsky visszatér a posztszovjet posztapokalipszishez. KONOK PÉTER RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Műfaji paródiák, sztereotípiák ki- és visszaforgatása, krimiszerű fordulatok, filmes párbeszédek, művészi előképek - újabb és újabb rétegek tárulnak fel Nabokov Nevetés a sötétben című regényében. HETÉNYI ZSUZSA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
„Átéltem a háborút, mi történhet még velem? Attól fogva elég félvállról vettem az életet. Ahogy lesz, úgy lesz”. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A versolvasó közönség sokat hallott Karinthy Gáborról, de kevéssé ismeri.Tud arról, hogy a Karinthy-dinasztia tagja, hallott a betegségéről, az "ördöggörcs"-ről, de nemigen olvassa a verseit, pedig három kötete is megjelent. Összegyűjtött verseit Kőrizs Imre szerkesztette, utószót is ő írt hozzájuk, s e munka révén tovább gazdagodott az életmű. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
