Az Egyetemi Színpad 1967-ben kérte fel önálló est megtartására. „Talán akkor jutott eszembe, hogy megkérdezzem magamtól: Ki vagyok én? Miért is vagyok színész?" – emlékszik vissza Békés Itala. GABNAI KATALIN RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Túláradó volt, sőt rendszerint egyenesen harsány, és mindenkor csakis és kizárólag önmagára hasonlított. Virtuális Psota Irén-kiállításon jártam. LÁSZLÓ FERENC NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Milyen volt egy operett-karaoke a századelőn? Hogyan szeretett bele egy kőszoborba Ady Endre? Miért szólt be Dajka Margit direktorasszonyának? Vagy hogyan került az Andrássy Úti Színház a Paulay Ede utcába? Mindezekre egy rendhagyó időutazó séta közben kaptam választ. KÓNYA RITA VERONIKA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Párbeszédre hív – talán ez a törekvés jellemezte leginkább az idén 25 éves Tatabányai Jászai Mari Színház, Népházban első alkalommal megrendezett MOST FESZT, a Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivál minden eseményét, megmozdulását. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem könnyű szembesülni a közös gyökerű fasizmus, sztálinizmus és McCarthyzmus művészetellenes, az önálló gondolkodásra képes embert megnyomorító törekvéseivel, s annak hatásaival. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az Illúziók birodalma - Barokk iskoladrámák színpadképei címet viselő kiállítás[1] kicsit megkurtított megnyitója a Budapesti Történeti Múzeumban legalább annyira talányos, mint a szóban forgó, 106 darabból álló páratlan anyag históriája. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Három igazán POSZT-kompatibilis kiállítás nyílt a színházi fesztivál első három napján. Meseszám, és nem hiába, hiszen a negyedik napon beköszöntött a verőfényes fesztiválidő. SISSO ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A gyerekek színházánál nincs tökéletesebb illúzió. A színjátékot figyelve – akárcsak a világra csodálkozó gyerekben - ámulat és áhítat keveredik a nézőben, aki attól néző, hogy kívül van. ZÖLDI ANNA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szín-ház vagy Szín-játék? - erre a kérdésre keresett választ az a konferencia, amelynek a Budapesten nemrég megnyitott FUGA Építészeti Központ adott otthont. A "színház az egész világ" elcsépelt mondata ezúttal az épített tér vonatkozásában nyert értelmet. ZÖLDI ANNA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Tanulni sosem késő. Lezajlott az idei Design Hét, és nem múlt el tanulságok nélkül. Ha nem is járok ezentúl bicikli-küllőkből szerkesztett krinolinban, azt már tudom, mihez kezdek az eddig a kukába hajított BKV-csekkjeimmel. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A megnyitóról és a nyitóperformanszról sajnos lemaradtunk, de cserébe egyedüli látogatóként járhattuk be a Zikkurat Galéria zegzugaiba installált mesés jelmezerdőt, melyben kora délutáni, hűsölő bolyongást ajánlunk. ZANIN ÉVA CIKKE. Tovább a cikkhez
Nem olvasásra termett a 2006/2007-es évad rengeteg információját összegyűjtő Színházi évkönyv. Számok, nevek, adatok állnak glédában benne: akár egy sűrű erdő. Legjobb, ha belevág az ember, és ha kitartóan bandukol, bizony, nagy összefüggéseknek jöhet a nyomára. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
1949-ben az Operettszínház gazdasági osztályának kérésére a Színházi Főosztály engedélyezi, hogy Hadics Lászlónak télikabátot vásároljanak 800 forint értékben. Boldog idők? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
