Száznyolcvan éves fennállását ünnepelte tavaly az Athenaeum kiadó. Egyszerre kézenfekvő és méltó módját választották a kiadó munkatársai az ünneplésnek: díszkiadás-sorozatot adtak közre "saját" klasszikus szerzőikből. A szerzők, a művek kiválasztása és a kötetek külalakjának, tipográfiájának megújítása főhajtás a kiadói hagyomány előtt, ugyanakkor továbblépés is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
„Szédülés előtt görcsös, brutális fejfájás szorítja össze hátul a koponyám. […] Az agydaganatnak hármas klasszikus tünetcsoportja van, amire a diagnózis épül: fejfájás, szédüléses hányás, papillitis” – konstatálja Scherer Péter Karinthyja, aki a brutális fájdalmat próbálja meg érzékelhetővé tenni mindazok számára, akik vele együtt utazzák körül azt a bizonyos koponyát. Utazás van, de brutalitás már kevésbé. DARVAY BOTOND ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem tankönyv, nem irodalomtörténet, ha egyszerűen mondanám, az én prózám, mondja a szerzője a magyar irodalom Bornemisza Pétertől Víg Mihályig megírt Kik vagytok ti? című könyvéről, amely vitákat indított el, érzelmeket kavart. Egy szubjektív „irodalomtörténetről”, morálról, nemzettudatról és hiányokról beszélgettünk Háy János íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Hatos egyik pályatársa szerint ez az igényes kiállítású, szépen gondozott szövegű könyv „az év legfontosabb történelmi könyve”. LŐRINC LÁSZLÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Az olvasó különös érdeklődéssel olvas a mások halálos betegségéről, mert vele mindez még nem esett meg. Olyan, mintha jegyet váltana a mások szenvedéseit színpadra állító előadásra, hogy mintegy előtanulmányokat folytasson az emberi test okozta kínokról. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A 20. századi magyar történelem legőrültebb, pusztítóan abnormális időszaka – egy súlyosan cukorbeteg, de egyebekben valószínűtlenül normális, ép lelkű és egészséges kedélyű öregember naplójában. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jelen írás címe azonos a mártír magyar író kötetben frissen közzétett egyik novellájának címével – de mint kérdés arra utal: mennyivel és miként gyarapíthatja az életművet (ismeretét, feldolgozását, olvasói megbecsültségét), hogy immár huszonhat írásával többet számlálunk? TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Karinthy Frigyes „mindenkinek rokona, ismerőse”. Örökös, telhetetlen kíváncsisága okán élete valóságos élményutazás. A feleségszöktetéstől az 1931-es Budapest fölött lebegő Zeppelinben való utazásig sok minden megesett Karinthyval, ahogy azt is túlélte, hogy humoristából tumoristává lett. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Lógnak a szeren, és lóg rajtuk a szer. De az egy óra játékidő alatt nem lógnak el semmit, és nem lötyög egyetlen szerep sem. A Vas utcai Nádasdy Teremben igazi diákszínházi Karinthy-karinthkatúrát játszanak. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Bármily kicsiny mértékben név nélkül és névtelenül akár tudtok róla akár nem / Ott leszek valahol a szavában és a szívében annak is ki rólam sose hallott.” Ki írta e sorokat? Karinthy Frigyes. S igaza lett; bizonyítja a PIM-ben rendezett, teltházas pódiumbeszélgetés. SZEGŐ JÁNOS CIKKE. Tovább a cikkhez
Bár Karinthy nem szerette Adyt, mégis e csodálatos sor adhatja az író feleségeiről szóló színházi este summáját. Az előadásban Györgyi Anna, Ónodi Eszter és Lengyel Ferenc lépett föl. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
