Egyszerre evidens választás és istenkísértés Esterházy bármely művéből színházat csinálni – aztán nem egyszer és nem kétszer mégiscsak sikerül, noha épp nem a választás evidens jellege miatt. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha nem úgy állnak a csillagok és nem akkor kerül be az SZFE-re, valószínűleg másba kezd, de legalábbis másként. Hogy mennyire fér meg valakiben két teljességet kívánó létforma, a független és a kőszínházi, hogyan lehet mindezt összeegyeztetni, erről is beszélgettünk Andrássy Mátéval. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A fehérvári színház elmúlt éveit vizsgáló elemzésünk második részében a társulat, vagyis a színészek és a rendezői kar áll a fókuszban. Emlékezetes szerepek, kiemelkedő előadások. És a konklúzió. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Kétrészes elemzésben vizsgáljuk, mi történt a Vörösmarty Színház legutóbbi, 2012-es igazgatóváltása óta. Rendezőkről, társulatról, a színház és a város, illetve a színházi szakma kapcsolatáról szól az első fejezet. URBÁN BALÁZS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Régóta érik ez a beszélgetés. A kalandos sorsú rendező, Szikora János a rengeteg váltás és helyváltoztatás után lenyugodni látszik Székesfehérváron. Érdekes. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az egyik legnagyobb hatású rendező, akinél mintha tegnap lobbant volna föl a Don Juan közel száz gyertyalángja, örökre belevésődve az emlékezetbe. A mai színházi élet színe-java nála tanult, ki színpadon, ki már csak a főiskolán, mert nagyon elegánsan és határozottan cezúrákat húzott. Most a színházi kritikusok életműdíját kapta. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az Egyasszonyban nyújtott alakításáért a legjobb női főszereplő díjára jelölték a színházi kritikusok. Az előadás kapcsán szerepekről, anyaságról és a színházi kritikához való viszonyáról beszélgettünk Tenki Rékával. PUSKÁS PANNI INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Mai nyelvi fordulatokkal, és laptopon, érintőképernyőn elvégzett éves beszámoló-készítéssel időtlenné tett Ványa bá: a nevetségességig banális, lefokozott érzelmek és értékek, sehova nem vezető kitörési kísérletek egy olyan csehovi világban, ahol sem az életkorok, sem a külső/belső értékek nem befolyásolják a hősök életút-választásait. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Izgalmasnak látszott a székesfehérvári Hamlet szereposztása: azt sugallta, hogy Szikora János rendező valami nagyon markáns értelmezéssel áll elő. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás plakátja beszédes, mi több, fecsegő: egy darálóba felül bemegy a művész, alul kijön a darálthús. Szerencse vagy pech: Bagó Bertalan rendezése nem arról beszél, amiről a plakát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Művészet és hatalom viszonya persze örök színházi téma. Ám a művészek és a diktátorok valóságos csörtéi tragikomikus helyzeteket szülhetnek. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bagó Bertalan rendezése a generációváltás problémáján keresztül szemléli a Lear királyt: a visszavonuló uralkodó tényleges hatalmát, teljes birodalmát készül szétosztani három lánya között. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Csokonai Színház ambiciózusan, egy hetes „ünnepi” fesztivállal kezdi a 2012/2013-as évadot azért, hogy egybegyűjtve mutassa fel az elmúlt években Debrecenben született értékeket. KRICSFALUSI BEATRIX ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Garaczi László EMKE – Volt egyszer egy kávéház című darabját NEM írta meg, és ilyenformán tökéletesen működött együtt Bagó Bertalannal, aki NEM rendezte meg az előadást. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A rossz hír: nem született meg a magyar A mások élete. A jó hír: legalább megpróbálták. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
