Van közérzet, van hangulat, van város, pontosabban a hetedik kerület – Reisz Gábor nem ment messzire a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjétől. De azért elment – a filmből a színházba. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az Evolúció, Mundruczó Kornél Ruhrtriennalén bemutatott rendezése az emlékezés és az ismétlődés fogalmai köré szerveződik, és (legalább) három generációt szembesít a történelmi helyzetből következő egyéni felelősséggel. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Magyarországon kizárólag a Trafóban láthatjuk előadásaikat: Büki Dórával a Proton Színházról, menedzselésről, alkalmazkodásról, külföldről, nézőkövetésről beszélgettünk. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Harminchat éves korára megállapodni látszik, nagyjából egyenlő távolságra lakik Kecskeméttől és a budapesti belvárosi színházaktól. A színész és a zeneszerző jól megfér benne, bár magának nem szívesen ír dalokat. Ha mégis úgy alakul, már tudja magát kívülről hallani. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A ruhatáros nénik olyan kedvesen fogadják és terelik az érkezőket, hogy annak csak kétféle magyarázata lehet: nem látták az előadást, s ezért szabad a lelkük, vagy látták, és most a lelkifurdalásos részvét dolgozik bennük. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Látszatélet dokumentarista alapozottságú kísértethistória, Mundruczó Kornél összetéveszthetetlen modorában elbeszélve. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Sorozatunkban a Színikritikusok díjának idei várományosait szólaltatjuk meg. A Katona József Színházban bemutatott Faust előadásban nyolc szerepet, többek között az Ősanyát, a Föld szellemét, a Gondot alakító Monori Lilit kérdeztük kőszínházról, független színházi létről. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A megmondóemberek ideje lejárt, vissza kell térni a szakmai vitákhoz; megoldást javasolni a döntéshozóknak, megtartani – és a trükközések ellen bebiztosítani – a TAO-t. Legyen nagyobb átjárás a függetlenek és a kőszínházak között, legyen dramaturg minden produkcióban, tanuljunk meg pályázatot írni – és még sok egyébről is beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Színészként indult, néhány évvel ezelőtt Alföldi Róbert felkérésére rendezett először a Nemzeti Színházban. Új rendezése a Don Quijote, ami a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadásában látható. Rába Rolanddal beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Előadásokat filmekhez hasonlítani disznóság. De talán kevésbé az, ha egy zombis előadásról beszélünk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Leszoptam Rákosit, kinyaltam Kádárt, most meg mehetek a picsába?!” – kérdezi Sápi Mercédesz egyikeként a Lipót csatarendben távozó lakóinak. Egy sárga, magyar világhírű intézet haláltánca. Nekünk meg igencsak érdemes kapaszkodnunk a vaságyakba és az infúziós állványokba, hogy e tánc szédülete nehogy magával rántson. CSATÁDI GÁBOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A szövetségi kormány kulturális alapjának támogatásával megrendezett színházi fesztiválon a külügyminisztérium nemzetközi szakembereket lát vendégül. Ilyen az, amikor a szakpolitika úgy tekinti megbecsült és hatékony eszköznek a kultúrát, hogy közben nem instrumentalizálja azt. KRICSFALUSI BEATRIX BESZÁMOLÓJA, 1. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Az előző beszámolóban már érintettem a függetlenség kérdését, most van itt az ideje a kifejtésnek: a showcase soron következő három napján látható kilenc előadásból hetet budapesti független színházi csapatok készítettek. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
A J. M. Coetzee regényéből készült legújabb Mundruczó-opusznak két fontos erénye van. Az első, hogy szorosan ragaszkodik az eredeti szöveghez, a második, hogy nagyvonalúan maga mögött hagyja azt. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
