Bartók és Kodály életéből inspirálódva született Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációja alapján a meglepően profán, humoros és bátor Ifjú barbárok című előadás, melynek ősbemutatóját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban tartották. HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Kékszakállú herceg vára az operairodalom egyik legtitokzatosabb műve. A Szentendrei Teátrum és a Coopera Zakariás Zalán rendezésében mutatja be Bartók Béla operáját augusztus 6-án és másnap Szentendrén. Titkokról, női és férfi lelkekről is beszélgettünk Mester Viktória és Molnár Levente operaénekesekkel. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Rágná ceruzája végét – ha használna ceruzát – e cikk szerzője, mi újat írhat Kelemenék Bartók-játékáról a 4., az 5. és a 6. vonósnégyes élményei alapján, hiszen pár napja számolt be az első három művet felsorakoztató koncertről, s akkor már, véli, minden mondandóját megfogalmazta. De talán mégsem egészen így van. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A közvélemény Beethoven kései kvartettjeivel tekinti egyenrangúnak Bartók hat vonósnégyesét. Az újjáalakult Kelemen Kvartett magasra helyezte a mércét, amikor két bemutatkozó hangversenyén valamennyi művet megszólaltatta. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók Hegedűversenye (BB 117, gyakran „2. hegedűverseny”-ként is emlegetik) magyarországi bemutatójának röntgenlemezeken megörökített és a Babits-hagyatékban megőrzött hangfelvétele, amely csupán a 80-as évek közepén vált hozzáférhetővé, nemrégiben megjelent CD formájában, a BMC Records gondozásában. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ez a mese is hogy megváltozott, de hát ilyen időket élünk. Az azért nagyon megnyugtató, hogy Kékszakállú és Judit végül nem sétál el kéz a kézben a naplementébe. JÁSZAY TAMÁS NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Valerij Gergijev újra Budapesten járt, vezényelt egy koncertet a Müpában, hozott egy tehetséges szólistát is. Mégsem vágtuk hanyatt magunkat. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kamarazene felsőfokon, a Zeneakadémián: újabb Baráti-szonátaest nemzetközi rangú partnerrel. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartók Béla két színpadi művét tűzte műsorára a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. A Mandarin csodálatos volt, de hol volt a Kékszakállú vára? CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A markáns rendezői elképzelést tartja a legfontosabbnak, a külső, „nem zenei” viszonyítási pontot. Az Örkény Színházban bemutatott Mesél a bécsi erdő és a független színházi produkció, a Kohlhaas zenéjéért jelölték díjra a színikritikusok - és az előbbiért meg is kapta a díjat. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A szerkesztő azt kérte, legyen végre ez egy időjárásjelentés-mentes Ördögkatlan-beszámoló. Aztán Röhrig Gézát majdnem eltalálta egy elszabadult hangosító sátor. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Várjon Dénes, Simon Izabella, a Concerto Budapest és Keller András felidézte a hangokat, amelyekkel Bartók búcsúzott Magyarországtól. CSENGERY KRISTÓF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Legalább annyit lehetne beszélni az Óbudai Danubia Zenekar május 22-i koncertjének műsorszerkesztéséről, mint a felcsendülő zenék minőségéről. Hámori Máté zenekara Mosonyi Mihály, Liszt és Bartók műveit vitte a Zeneakadémiára. CSABAI MÁTÉ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gyakran lehet muzsikusok, főképp zongoraművészek között olyan megkülönböztetésekről hallani, miszerint az egyik előadó virtuózabb alkat, a másik pedig kontemplatívabb, magába fordulóbb. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bartóktól Bartókig – ezt a mélyértelmű címet viselte a Muzsikás együttes és a Szent Efrém Férfikar közös koncertje, amelynek műsorában Bartókot férfikari művei, az önmagától önmagáig megtett utat pedig az a népzenei élmény jelentette, amely kórusműveiben is megjelenik. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
