“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Művészet és hatalom örök kérdése foglalkoztatta Alföldi Róbertet Szegeden. A Bulgakov-darabból készült előadás azonban főként az alapmű langyossága miatt nevezhető félsikernek. FRITZ GERGELY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bulgakov 1928-ban íródott, sokáig cenzúra alatt álló Menekülés című drámája a kor képzőművészetét megidézve egy gigantikus 3D-s avantgárd festménybe ágyazottan jelenik meg a szegedi Kisszínház színpadán. KÉRCHY VERA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Nem árulok zsákbamacskát: ez bizony most nem jött össze. Az okokról azonban érdemes szólni, még akkor is, ha az előadás alapvetően és leginkább a miértre adott válasszal marad adós. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előadás plakátja beszédes, mi több, fecsegő: egy darálóba felül bemegy a művész, alul kijön a darálthús. Szerencse vagy pech: Bagó Bertalan rendezése nem arról beszél, amiről a plakát. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A történelmi kontextusba ágyazott társadalomkritika, a görög tragédiákat idéző vérfertőzés és a „színház a színházban” következetesen végigvitt koncepciója ellenére a Képmutatók cselszövése a fegyelmezett alakítások és a mértéktartó rendezés miatt érdemel elismerést. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár sokan próbálkoznak vele, Bulgakov regényét természetesen lehetetlen színpadra vinni: a szöveg rétegzettségét, sok szinten kibomló szimbólumrendszerét képtelenség visszaadni három dimenzióban. Simon McBurney alaposan elbizonytalanít a hasonlóan határozott kijelentéseket illetően. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Van-e szíve, joga és oka panaszkodni a kritikusnak, ha pénzt, időt és energiát nem kímélve megengedheti magának, hogy újra elutazzon Grazba, hogy nyomon követhesse a magyar rendező és társulata munkáját? MIKLÓS MELÁNIA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
