Cirkusz. André Kertész sosem látott képei címmel látható egy kamarakiállítás a Mai Manó Ház PaperLab Galéria nevű könyvesboltjában. Az összeállítás kiegészül még két korábban, 1925-ben illetve 1926-ban Párizsban készült cirkuszi témájú fotóval, melyeket a művész annak idején elajándékozott. BIHARI ÁGNES ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Drozdik Orshi performanszai és analóg fotói egybeérnek. Saját képmását előhívja, szétvágja, majd felnagyítja, összemontírozza, ezüst zselatinos fotóit átalakítja, magára vetíti, de nem egyszer, nem is százszor, ha ő akarja, akárhányszor. MARTINCSÁK KATA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gerhes Gábor Mai Manó Házban rendezett kiállítása az alkotó három évtizedes életművének fotóalapú munkáiból mutat be összegző válogatást. A Der Plan fontos prospektív retrospektív tárlat. KÁNTOR VIOLA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Csak óvatosan a családi fotókkal, ha nem vigyázunk, műtárgy lesz belőlük! IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A türelmes és türelemre tanító prózaíró és fotográfus a valóságot mutatja a tények mögött, a teremtett világot nem teremti újra, de alkot, úgy dokumentál. Illetve dokumentál, úgy alkot. Bartis Attila író és fotográfusnak A szigeteken címmel nyílt kiállítása a Mai Manó Házban. A bemutatott anyag a Magvető kiadásában is megjelent. NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vivian Maier munkáinak már-már hátborzongató tulajdonsága, hogy alkotójuk legtöbbet sosem vehette őket kézbe. Nemhogy előhívni és megmutatni nem akarta képeit, de még kontaktképeket sem készített legtöbb tekercséből. Mondhatni vaktában fotózott, csak a fotózás, a világ gyűjtésének ez a különleges módja mozgatta. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A gyűjtés életforma - foglalta össze egyszer a lényeget apró tárgyakra specializálódott ismerősöm, s ő is amellett kardoskodott, hogy a gyűjtés szempontjából nem csak az elsővonalbeli darabok lehetnek érdekesek. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Mai Manó Ház Budapest egyik legszebb múzeuma, bár ezt ritkán vesszük észre, nemcsak azért, mert nincs előtte impozáns klasszicista lépcsősor, vagy történelmi szoborkompozíció, hanem mert inkább a benne rejlő tartalomra koncentrálunk. A Fotóutca Fesztivál a már 120 éve a fotográfiát szolgáló épületet ünnepelte. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Vasárnap Mama telefonált, hogy főzött egy nagy adag rizst és nem érzi jól magát.” Ezt a mondatot egy szépirodalmi műben is olvashattam volna, pedig egy fotókiállításon találtam. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ha valaki szereti a fotográfiát, akkor megvesz egy Steichent, egy André Kertészt, vagy az „Ebéd a New York-i felhőkarcolón” képet, mondjuk poszterméretben, és boldog. Mást az tesz boldoggá, ha ezeket a klasszikusokat eredeti kópián csodálja. A Mai Manóban ennek a szenvedélynek hódolhatunk. FÜRTH ESZTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Skype-on készített akt, külvárosok szeméttakarója és a nagymama a sodrófával – akkor kerülnek egymás mellé, amikor fiatal magyar fotográfusok lefényképezik őket. SIMON BETTINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Még két hét áll rendelkezésünkre, hogy személyes látogatás során döntsük el: vajon tényleg nagyok-e a szavak Kasza Gábor Y című kiállításának előterében? ZANIN ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szemafor, tigris, vasdaru, emelő. A Design Hét keretében életre kelt Moholy-Nagy László filmváza a Millenáris Teátrumban és a Mai Manó Házban. „A-u-t-o-m-a-t-i-k-u-s-a-n.” FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
André Kertész, Kepes György, Lucien Hervé, Pécsi József és Angelo – ezek a legrangosabb nevek a Mai Manó Ház kiállításán, amely kevésbé ismert képeken keresztül és kronologikus rendben vezet végig a magyar fotográfia száznegyven éves történetén. DÉKEI KRISZTA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Tóth József Füles, a „tehéntúró” és az „élmény az ágyban” klasszikus reklámfotók és számtalan képi humor megalkotója idén hetvenéves. Jubileumi kiállítása olyan fotográfusnak mutatja be, aki néha tud komoly is lenni. Igaz, nem sokáig. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
