Azzal nem mondunk semmi újat, ha kijelentjük, hogy amikor színházi esemény zajlik, az társadalmi-politikai történés is egyben. Még akkor is, ha egy adott rezsim kultúrpolitikai irányítása mindent megtesz azért, hogy távol tartsa az égető társadalmi kérdésektől saját korának színházát. OROSZLÁN ANIKÓ RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A megmondóemberek ideje lejárt, vissza kell térni a szakmai vitákhoz; megoldást javasolni a döntéshozóknak, megtartani – és a trükközések ellen bebiztosítani – a TAO-t. Legyen nagyobb átjárás a függetlenek és a kőszínházak között, legyen dramaturg minden produkcióban, tanuljunk meg pályázatot írni – és még sok egyébről is beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Revizor szerkesztői kérték, gondolkodjak, mit tudnék mondani a kritikáról, illetve a lapban folyó kritikavitáról. Utóbbiról azt, hogy szerintem időszerű és hasznos, az előbbiről pedig néhány hívószó jutott eszembe először. UGRAI ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az egri színház volt és jelenlegi igazgatójának ízlése között áthidalhatatlan a különbség. Nem csoda, hogy Blaskó Balázs sietősen és alaposan igyekszik eltörölni az előző korszakra utaló nyomokat – ha egy is marad, kényelmetlen helyzetet eredményezhet. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Blaskó Balázs rendezte Látogatók modern formanyelvvel dicsekedhet, ám az előadás hasonló nyomot hagyna akkor is, ha a társulat – a pantomim és a stilizálás eszköze helyett – a színészek hangjával kísért diaképekkel vagy tánclépésekben adná elő a holokauszt-történetet. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sokan távoznak az egri Gárdonyi Géza Színházból; heves reakciókat váltott ki az új igazgató személye. Blaskó Balázs szerint jó a hangulat, mások ezt cáfolják. Az önkormányzat eközben gazdasági visszaélésekről és Csizmadia Tibor jogi felelősségéről beszél. NAGY GERGELY MIKLÓS RIPORTJA. Tovább a cikkhez
