Nagyszabású művészeti akció egyik állomása volt február utolsó estéjén a Magyar Zene Háza. De mielőtt rátérnék a műsorszámok ismertetésére, szót kell ejtenem a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezetésével működő Fesztivál Akadémia Budapest aktuális tevékenységéről. GABNAI KATALIN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Legyünk hálásak azért, amit kapunk: a nem túl bonyolult szemléleti és szerkezeti keretek közé helyezett kiváló színészi alakításokért, a huszadik századi tanmese sommásságáért, és persze a szükségszerű közéleti áthallásokért. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ascher Tamással, a Katona József Színház rendezőjével László Ferenc beszélget. Tovább a cikkhez
Karsai György kiemeli, hogy a nemrég véglegesen felszámolt Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik nagy vívmánya a találkozás volt: a magyar színházi szakma egy helyen, egy időben beszélgetett egymással. Gulyás Mártonnak, ha nem is Pécsen, de ismét sikerült leültetni a szakma egy töredékét. DARVAY BOTOND ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Mekkora elszántság kell ahhoz, hogy a diplomás művészettörténész úgy döntsön, néhány sikertelen felvételi után mégis Kaposvárra megy segédszínésznek, majd hogy létrehozzon egy független társulatot? Urbanovits Krisztina mindezek ellenére a független szcénában is klasszikus tanultságú színésznőnek gondolja magát. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Negyvenszer láttam. De lehet, hogy ötvenszer. És csak a harmadik és negyedik felvonást. Az elsőt és másodikat élőben talán kétszer. CSÁKI JUDIT NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Karanténunk cirka harmincadik napján kifejezett késztetést kezdtem érezni egyfajta nem túl körvonalazott, nem túl formában tartott ordítás elkövetésére. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ascher Tamás, mint már annyiszor, most is – szagoltat. Alkotótársaival együtt, orrunk alá nyom valamit, amitől fuldokolva próbálnánk elfordulni, csak hát nem lehet. Letagadni meg még úgy sem. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem íróként vagy rendezőként ismerjük Botos Éva nevét, az általa gründolt csRSnyést most mégis a Színikritikusok díja várományosai között találjuk az évad legjobb független színházi előadásainak listáján. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nehéz dolog lehetett az ötvenes években élni, erre az Állami Áruház című szocialista operett igazán jó példa. Most se könnyű – ezt pedig Fábián Péter és Benkó Bence kecskeméti rendezése bizonyítja. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Túlzás lenne azt állítani, hogy csak a körülöttem ülő gyerekek parázták szét magukat a Budapest Bábszínház Coraline című előadásán. De a gyerekek és én is szeretünk azért egy kicsit félni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jó lenne tudni, miért. Mármint miért került színre Szuhovo-Kobilin Az ügy című darabja a Katonában; mit látott benne Ascher Tamás, aki megrendezte, és miért nem látom én, amit ő látott. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Reisz Gábor minden bizonnyal feltalálta az önéletrajzot mint filmes műfajt. Nem, nem az életrajzi filmet (biopic) találta fel, azzal Dunát lehetne rekeszteni, hanem az önelemző lírát, a szubjektív naplót nagyjátékfilmen. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egy végtelenül ostoba és dilettáns újságírói meglöttyenésre Pintér Béla a Katona József Színházban egy egész előadással válaszol. Csak hát adódik a kérdés: érdemes-e egy vacakságból dobbantani? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megannyi szenvedő értelmiségi alak után most élvezi a neki adott szerepek sokféleségét. Fekete Ernővel a kesergés otthonosságáról, kétkedésről és rendezői módszerekről beszélgettem. No meg arról, mi van akkor, ha színész rendezi a kollégát. KÓNYA RITA VERONIKA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
