Ó, nagyon vagyok! És majd leszek! Legalábbis képileg! – mondja magáról az előadás az érkező nézőknek, akiknek feje fölött, az ezüstös vasfüggönyre vetítve, vijjogó sirályok végtelenített hada lebeg perceken át. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Rengetegen – állítólag nagyjából tízezren – néztük élőben és távolról A padlás 999. előadását. És néztük volna többen is, ha bírta volna az e-színház a belépő kódok küldésének iramát. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
És akkor hangtalanul – mert tudom, hogy kell viselkedni – beleájultam a mellettem ülő Koltai Tamás ölébe, a második sor kellős közepén. A Katona József Színház színészei a színpadról nézték dermedten. De letolták a jelenet végét, és jött a szünet. CSÁKI JUDIT NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Ülnek a fürdőkádban, Übü mama és Übü papa, tompán farkasszemet néznek a közönséggel. Übü papa koszos, lepukkant, potrohos és animális; több hurkát akar, ennyi a vágya. Übü mama szintén koszos és lepukkant, de nem éri be a több hurkával. Nagyon vicces. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogy mi a különbség a kecskeméti, Rusznyák Gábor rendezte és a szombathelyi, Mohácsi János jegyezte Mágnás Miska között? Bő másfél óra. Beugratós a kérdés: vajon kinek a javára? JÁSZAY TAMÁS PÁROS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár megtalálja párját majd’ mindenki, mégis szinte végtelen szomorúság lengi be Mohácsi János kecskeméti Vízkeresztjét. Hőseink nem akarnak semmit, nem is küldenek el a jó fenébe; egész egyszerűen elmennek az életünkből. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mögöttem egy pasas egyrészt tudálékosan, másrészt mentegetőzve magyarázza a nőjének, hogy „ez egy elég tragikus darab lesz”. A Hamlet Kecskeméten a sírásó-jelenettel kezdődik, vagyis elég viccesen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Regényt filmre adaptálni ziccer, de egy feldolgozás ugyanilyen könnyen okozhat csalódást is. Rudolf Péter sorozata, a Kossuthkifli nem készült hiába, de nem sokon múlott. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A házastársi hűtlenség örökzöld – avagy érdektelenségig izgalmas – színházi témájában szakértőnek számít Georges Feydeau; Balfék című komédiáját Kecskeméten a Mohácsi testvérek vitték színre. Avatott nézőnek nem kell magyarázni ez kapásból mit jelent: átiratot. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van olyan, hogy egy dráma nem akar évszázadok múlva is érvényes és aktuális lenni, mert írója tudatosan vállalja írása térben és időben korlátozott érvényességét. És ha már ezt az utat választja a szerző, akkor érdemes úgy eljárnia, ahogy Réczei Tamás tette Kecskeméten. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az amerikai író hosszadalmas és lelkizős önéletrajzi drámájából érdekfeszítő, kemény, a humort és lírát sem nélkülöző kortárs előadás született. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Jó színészekkel milyen gusztusos filmet csinált ugyanebből a témából Franco Zeffirelli! Nagyjából ezt az egyetlen pozitív felismerést köszönhettük a legújabb Jézus-filmnek. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hogyan gyártunk magunknak diktátort? Ha megvan, és nem vagyunk vele elégedettek, hogyan tüntethetjük el? Erről beszél a Most mindenki együtt című előadás. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Megtört-e Déry gerince a börtönben? Lehozatta-e vajon Aczél György az író nyugalmát zavaró macskát a fáról? KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Egyetlen pályázónak, Frigyesi Andrásnak volt alakilag hiányos a pályázata a budaörsi színház igazgatói székére: a feltételként elvárt szakirányú felsőfokú végzettséggel ugyanis nem rendelkezik. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, hogy Révész Mária, a szakmai kuratórium minisztériumi delegáltja azt javasolta: hagyják figyelmen kívül az alakilag hiányos pályázatot. 2013. július 1-jétől Frigyesi András a Budaörsi Játékszín igazgatója. MARTON ÉVA RIPORTJA. Tovább a cikkhez
