Rengeteg operából készítettek filmet, de olyan klasszikus operát, amelyet egy (sereg) filmötletből vezettek le, keveset láttunk. Rolando Villazón pedig pontosan ezt tette Rossini oly népszerű vígoperájával. GYENGE ENIKŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Cecilia Bartoli és az Il trionfo del Tempo e del Disinganno. Egy operába oltott oratóriumról. GYENGE ENIKŐ BESZÁMOLÓJA, 2. RÉSZ. Tovább a cikkhez
Igen szépen tervezett és kivitelezett kötet dr. Székely György főorvos és zenei újságíró Salzburg-könyve: a gazdag és izgalmas, rendkívül informatív képanyag technikai minősége, de még a műnyomópapír is az olasz nyomdákból kikerülő képzőművészeti albumokéhoz hasonlítható. A Dürer Nyomda ezúttal is remek munkát végzett. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ennek a lemeznek hivatalosan nem Bartoli a sztárja, ez egy „közös munka”. De persze nehéz elképzelni azt a zenerajongót, aki nem az isteni Cecilia miatt veszi meg a CD-t. Agostino Steffani egyházi művei a Decca új korongján. CSENGERY KRISTÓF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Hatalmas érdeklődés előzte meg az itáliai Il Complesso Barocco együttes és szólistája, Joyce DiDonato november 9-i vendégszereplését a Müpában. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Még a legnagyobbakban is ott a bizonyítási kényszer (vagy csak bennük igazán?): a Salzburgi Pünkösdi Ünnepi Játékok új intendánsa, Cecilia Bartoli közel elérhetetlen magasságba tette a lécet – önmaga számára. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Míg élt, Pavarotti volt "az olasz tenorista": a fogalom megtestesülése maga. Ma Cecilia Bartoli a legnagyobb olasz énekes sztár, de egészen más módon. Bartoli ugyanis beskatulyázhatatlan; ha szabad azt mondanom, a lényege a beskatulyázhatatlanság. MALINA JÁNOS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Rossini frivol vígoperáját viszonylag ritkán tűzik repertoárra: a zürichi operaházban például harminc éve játszották utoljára. A miértre az új bemutató egyértelmű választ ad. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
