Amikor a felvezető szakasz után felmegy a függöny a szereplők mögött, hogy kezdetét vegye Konsztantyin Trepljov (Major Erik) írói és Nyina Zarecsnaja (Mari Dorottya) színésznői debütálása, akkor azonnal feltűnik, hogy a kreatív erőket ide koncentrálták, ehhez a szabad, független, alternatív performanszhoz. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Te mire emlékszel életed legfontosabb előadásából? A színészekre, egy-egy gesztusra, hangsúlyra, netán arra, hogy mit éreztél közben? Dmitrij Krimov érzelmes színháztörténeti nosztalgiakörútra hív: nyílt színi varázslat a képernyőn. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Vajon mi történik, ha a De mi lett a nővel? című férfimese három szereplőjét idősebb színészek kapják meg? Nos, pusztán ettől az egyszerű ötlettől átértelmeződik a darab. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Túlélni lehet csendben, egy téliesített garázsban lapulva, mint Jankó, vagy bátran, a halál árnyékának völgyében is A velencei kalmárt próbálva, mint “az első magyar gettószínház” tagjai. Lehet az elkerülhetetlent tagadva zuhanni előre, mint Ljuba, vagy álomvilágba menekülni, mint Ottó. Aki a 32. THEALTER-re látogat, megtanulhatja az előadásokból a túlélés lehetőségeit, a legnagyobb leckét mégis magától a fesztiváltól kapja. KISS LÓRÁNT BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Sirály kínálja magát tételdrámaként: generációk és/vagy tehetség témakörében a rendezőnek döntenie kell. A számos vagy inkább számtalan megtekintett előadás alapján gondolom így – és akkor mostantól, Székely Kriszta rendezését látva másképp is gondolom. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tudom, hogy demerung hajnalban is, alkonyatkor is van, mégis úgy döntöttem, mert a rendezők is úgy döntöttek, hogy a Narratíva Csehov-előadásának címe az alkonyati demerungot idézi. Mint Wagner az istenek kapcsán. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ó, nagyon vagyok! És majd leszek! Legalábbis képileg! – mondja magáról az előadás az érkező nézőknek, akiknek feje fölött, az ezüstös vasfüggönyre vetítve, vijjogó sirályok végtelenített hada lebeg perceken át. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A komoly hagyományokkal rendelkező plzeni fesztivál az évad legjobb cseh előadásai mellett megörvendezteti nézőit a nemzetközi színházi élet kurrens szuperprodukcióival is. Itt most két családi történetről írok. JÁSZAY TAMÁS BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Soltis Lajos Színház és a Szentendrei Teátrum által bemutatott 3 nővér a mozaikszerű történetmesélés technikájával juttatja el Csehov karaktereit a Broadway-től egészen egy orosz város lakásáig. MARTON ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
“Mindaz, ami a lágerben történt, olyan buta, kegyetlen és tehetségtelen volt, hogy csak a mindenható létezése tudott megtartani engem. … Muszáj volt kitalálnom a fejemben az istent, akihez majd egyszer járulhatok, hogy magyarázatot követeljek.” SZARKA JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
A veszélyhelyzet az vészhelyzet? Ma van az első napja annak, hogy valami olyasmi történik az életünkben, amiről csak annyit tudunk, hogy felforgat mindent. Kivéve azt, hogy este színházban vagyunk. Mármint én. CSÁKI JUDIT NAPLÓJA. Tovább a cikkhez
Maylis de Kerangal regényének cselekménye a szív útja egyik testből a másikba. VÁNDOR JUDIT RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Októberben mutatták be a Belvárosi Színházban Deborah Zoe Laufer Szemünk fénye című darabját. A szerzővel beszélgettünk hagyományról, vallásról, széthulló kultúrákról és Csehovról. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem íróként vagy rendezőként ismerjük Botos Éva nevét, az általa gründolt csRSnyést most mégis a Színikritikusok díja várományosai között találjuk az évad legjobb független színházi előadásainak listáján. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Van mit nézni a színpadon, addig is, míg elkezdődik a Három lány című Három nővér-átirat Szombathelyen. Például a tévében a klasszikus – bár mostanában kevesebbszer látható, ezért sokak számára már ismeretlen – Három nővér-paródiát, tudják: Márkus László, Haumann Péter, Körmendi János. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
