Tolnai Ottó Végeladás című lírai-epikus drámáját olyannyira átdolgozták, kilúgozták az alkotók, hogy az „itt és most” színházi szituációjának és a közösségi együttlét élményének primér megtapasztalásán túl kevés érvényes mondanivalót viszünk haza emlékbe. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
„A tehetséges embereknek szükségük van rá, hogy néha kimozdítsák őket a megszokott, biztonságos támogatási rendszerből, mert különben elkurvulnak.” KRÁLL CSABA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Kádár, Aczél, Erdős Péter, Palmatex, Bizottság, Beatrice, Cini, vasfüggöny, III/III, megfigyelés és megfigyeltség, ’56, ’89. Bennem nincs nosztalgia, ha a 80-as évekre gondolok - az elején még tervben sem voltam, a végén bölcsödébe jártam, nem érthetem, miről szólt. Vagy mégis? PUSKÁS PANNI CIKKE. Tovább a cikkhez
A Lakástrenden bolyongókat puha ágyak és hatalmas jakuzzik csalogatták nyújtózkodásra, ám a leheveredés vágyát hamar elhessentették a kiállítást felpezsdítő művészeti akciók. A Műcsarnokban a design, a tánc és a zene bútorozott össze két összművészeti előadás erejéig. FÜRTH ESZTER BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Természetes Vészek Kollektíva Design Hétre kalibrált előadásának alcíme Diszfunkcionális divat, műfajaként pedig az interaktív színház megjelölést alkalmazza. Vajon létezik-e divat, amely funkcionális, és színház, amely nem interaktív? ZANIN ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A neogótikus katasztrófaszínház, a Természetes Vészek Kollektíva kijött a fényre: nyári bemutatót tartott a VOLT Fesztiválon Fixa-Idea Felekezet (FIF) címmel. A Jom és Terry című darab rockfesztivál-kompatibilis verziója zajos sikert aratatott. SISSO KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Jom & Terry variációk ceremóniamestere az üres, mesterkélt médiasztárok felsőbbrendűségével, személyiségfejlesztő agytágításnak szánt közhelyekkel ordítja tele a színpadot. Maga az előadás is koncot vet a közönségnek. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A test is csak ruha, és a ruha is csak test: önnön testünk felett ült pompás, taszító és orgiasztikus halotti tor Szűcs Edit és a Természetes Vészek Kollektíva látványszínháza. RÁDAI ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Avagy: hogyan lehet dupla kampánynyitó nagygyűlést rendezni a Múzeumi Negyed sátrai mellett, egy kisteherautó platóján, nyolc mobilvécé és két szemétkonténer árnyékában, két, pornófilmeket mutató plazmatévé előterében? PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mit tesztelnek itt valójában? Minek a tűréspróbája folyik a szemünk előtt csaknem másfél óra hosszan? Mit „vizsgál” árgus szemekkel Árvai és kutatócsoportja, a „Természetes Vészek Kollektíva”? RÉNYI ANDRÁS ÉRTELMEZÉSE. Tovább a cikkhez
Alattomosan jópofa nosztalgikus vacsorával támad, majd elgondolkoztat a hősökről a Természetes Vészek Kollektíva tökéletes színháza 1968-ról. MESTYÁN ÁDÁM ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Árvai György egy estés haláltúrája a Trafótól a MU Színházig tart, és egy kicsit még tovább is... SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Istenkísértő vállalkozás az Ipsum. Ágens korábbi ősanya-szerepei után ezúttal a világmindenség boszorkánykonyhájának főszakácsaként tevékenykedik. Biztosan lesznek, akiknek nem fog ízleni a főztje. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
