A színikritikusok három kategóriában jelölték Kohlhaas című előadását, mellyel valósággal berobbant a színházi életbe Hegymegi Máté, aki szerint a mostani „fizikaisok” jóval könnyebb helyzetben lesznek, mint ők voltak néhány éve. Hegymegi Máté rendezése, a Kohlhaas a legjobb független színházi előadás díját nyerte. JÁSZAY TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A pályázók kifogást nyújtottak be Tarlós István főpolgármesterhez és Balog Zoltán miniszterhez a pályázat elbírálása kapcsán történt szabálytalanságok miatt. Az egész eljárás megismétlését kérik. Tovább a cikkhez
Frankenstein története még a legpocsékabb horrorfilm-adaptációkban is felveti az emberi természet mibenlétének kérdéseit. Koltai M. Gábor rendezése ezekre keresi a választ, és a felszín kapargatása helyett igyekszik a történet mélyére tekinteni. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A temesvári fesztivál programját jó pár éve azonos szempontok szervezik: ebben a régió román, magyar, német és szerb színházaira irányuló figyelem egyszerre van jelen a magyarországi független társulatok munkáival, magyarán a (multikulturális) helyzet adottságai és a színházi progresszivitás iránti érzékenység egymást nem kizáró kettőse kerülnek egymás mellé. VARGA ANIKÓ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Koltai M. Gábor egy Tamási Áron-drámát dolgozott fel úgy, hogy az alapszövegből az idealizáló-nosztalgikus, lágy részeket kimosta, s helyette kötőelemként a Csík Zenekar zenéit használta föl. SÁNDOR ZITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Weöres Sándor drámája nem historizáló mű, a kecskeméti színpadon sem konkrét történeti korba ágyazódik a Koltai M. Gábor rendezte előadás: költői maskarádét látunk, amelyben ott kavarog a teljes magyar történelem, a huszadik század összes háborús és politikai tapasztalata. VARGA ANIKÓ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nyilvános az idei POSZT versenyprogramja. A 14. Pécsi Országos Színházi Találkozó két válogatója, Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus március 10-én sajtótájékoztatón jelentette be, mely előadásokat ítéltek a legjobbaknak a 2013. március 1. – 2014. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadások közül. Tovább a cikkhez
A nézőtérrel szembeszegezett festmény nem sokáig terelheti el a gondolatokat: éles penge szabdalja darabokra. Csupán a képkeret marad meg, azon keresztül láthatjuk a koszlott falakat és a kaotikus történések sorát. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Laza bohémek kergetőznek Ardennes erdejében. Világból kivonult szerelemittas hedonisták. Néha hangszert kapnak a kezükbe, zenélnek egy sort vagy bandába verődve caplatnak rendületlenül a kacatokkal zsúfolt varázsos vadonban. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A nem titkolt érzéki testvérszerelem féltékeny gyilkolászásba fúl. A késő reneszánsz rémdráma játékos, groteszk képeit elmossa a kitartóan buzgó véráradat. Sötét tónusú akciódús filmként pereg le előttünk egy shakespeare-i mintázatú, ám másféle léptékű szerelmi tragédia. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gyakori vélekedés szerint jó előadásban jó színész(ek)nek a telefonkönyv eljátszása sem okozhat gondot. Rose műve nem sokkal jobb színmű a telefonkönyvnél. A nyíregyházi társulat élvezetes előadást faragott belőle. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Politika és manipuláció, kenőpénz és terrorveszély, lobbik és korrupció, a jelen bűnei és nyolcvankilenc örökösei népesítik be a Stúdió „K” összes tereit A Danton-ügy magyarországi ősbemutatóján. Akinek nem inge, nem fogja magára venni, a többiek meg úgysem jönnek el. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Koltai M. Gábor rendezése pasztell barnára hangolta a Boldogtalanokat, hogy a kortalanított múltban tartva az ismerős történetet, érzékeny elemzéssel hagyja érvényesülni a drámát és az azt – elsősorban a nyelvi-poétikai regiszterben – működtető titkokat. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
