Egy ma jószerint teljesen ismeretlen Kálmán-operettet vett elő, íratott át és paskolt a színpadra az Operettszínház. Lássuk, Kálmán Imre, mire megyünk ketten! LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Bár az alkotók láthatóan fontosnak tartották az oktató célzat érvényesítését, azért csak magára vessen az, aki az Operettszínházban kívánja megérteni a Nagy Francia Forradalom jelentőségét. Legyen elég annyi, hogy Kero újra roppant hatásos musical-előadást hívott életre. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Regnálása alatt hungarikum lett a Budapesti Operettszínház, amit a három cikluson át igazgató, azt a negyedikben művészeti vezetőként irányító Kerényi Miklós Gábor szívesen megmutat a világban is. Előadásaikat évente közel százezer néző látja külföldön. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A megmondóemberek ideje lejárt, vissza kell térni a szakmai vitákhoz; megoldást javasolni a döntéshozóknak, megtartani – és a trükközések ellen bebiztosítani – a TAO-t. Legyen nagyobb átjárás a függetlenek és a kőszínházak között, legyen dramaturg minden produkcióban, tanuljunk meg pályázatot írni – és még sok egyébről is beszélgettünk. CSÁKI JUDIT INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
„Háry János – opera”, olvashattuk a Szegedi Szabadtéri Játékok plakátjain, holott daljátékról van szó, amiből az előadás során eklektikus operett lett, sok prózával. TÓTH ENDRE KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Akadnak kulturális produktumok, amelyeknek helyes beazonosítása és elemző értékelése komoly próba elé állítja a mindenkori recenzenst. Az Adagio nem ilyen: a többségi tenoralakulat ugyanis oly szimpla eset, akár az Így írtok ti Szabolcska-paródiája. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez