Ha azt mondanák nekem, hozzak fel példákat műalkotásokból, amelyek megindítóan beszélnek a bizalomról, akkor első körben két név jutna eszembe: az egyik Pina Bausch, a másik Lázár Ervin. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Furfangos egy mese Lázár Ervin gyönyörű szövege, A legkisebb boszorkány. De már furfangos Ámi Lajos meséje is, ami Lázár Ervin szövegének alapjául szolgált. Szabó Attila rendező a Miskolci Nemzeti Színház számára készített átiratában még egy csavart beletesz az adaptációba. SZEMERÉDI FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szépen oldják az évek a gyermekséget, lassacskán ki is növünk magunk körül mindent, annyi azonban bizonyos, hogy legrémisztőbb szörnyeink megmaradnak – és hála istennek, a manóink is. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Mit tudsz te?” – kérdi megvetően a boszorkány. „Szeretni.” - feleli rá derűs nyugalommal a főhős. S rejlik ebben a szóváltásban valami kétséget nem ismerő erő, valami – a rángatózó korszellemet is vállon ölelni merő – vakmerőség. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Színművész szakon kezdett, de hamarosan rájött, hogy a bábok és a rendezés jelenti a teljességet. Diplomamunkáját, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből készült rendezését az Operettszínház mutatja be. Szenteczki Zita bábrendező szakos hallgatóval beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Janikovszky Jánossal, a Móra Könyvkiadó Zrt. elnök-vezérigazgatójával klasszikusok újrakiadásáról, a gyerekkönyvkiadás kortárs trendjeiről és a jogutódok felelősségéről is beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Ki sem kell mozdulni: karosszékből el lehet intézni a karácsonyi ajándékvásárlást. Évek óta összegyűjtjük partnereink ajánlatát – és mi magunk is ebből válogatunk, mindenki megelégedésére. A SZERK. Tovább a cikkhez
Bár nyilván örülni kellene, hogy Lázár Ervin meséje impozáns színészgárda tolmácsolásában színpadra került a Nemzetiben, a csalódottság mégis alapélmény a vérszegény előadás láttán. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
