Ha én ezt tudom, sokkal előbb leírom, hogy ilyen Magyarországon úgysem fog soha történni, avagy minden kívánságom így váljon valóra. Vagyis majdnem így. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Borbély Szilárd posztumusz, töredékes esszéregényének, a Kafka fiának csendje egy zsidó temető hallgatása. SZARKA JUDIT RECENZIÓJA Tovább a cikkhez
Bodó Viktor nem tud, mert talán nem is akar szabadulni Franz Kafkától: most Hamburgban mutatta meg, hol tart vele kapcsolatos stúdiumaiban. Nincs az a lakat, amit ne nyitna a mindig kéznél lévő kulcsa. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Próbálom elkerülni a címbe tolakvó alliterációt, de erősebb nálam. S végül is, erről van szó. Gáspár Ildikó Kafka-látomásának lényege a barátkozó borzalom, a házi koszton hizlalt rémképek tanító célzatú bemutatása. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Égető szükség van az olyan előadásokra, amilyen Nekrošius Éhezőművésze. Nem csupán azért, mert a gyakran emlegetett, ám itthon színpadon annál ritkábban tapasztalt posztdramatikus színház izgalmas példája, hanem azért is, mert az Éhezőművész éppen szövegközpontúságával együtt képes egy, a hagyományos reprezentáció és megszemélyesítés keretein túllépő, a testi jelenlét, a performativitás rendjét is működtető előadást életre hívni. ZÁVADA PÉTER ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Október 11-én került sor a premierre, január 11-én már Kafka-adaptációjának új változatát mutatta be a Ráday utcai színház. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a társulat észlelte a hibákat, kigyomlálta őket, és kész. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előadás szinte semmiben sem hasonlít Fodor Tamás huszonnégy év előtti szolnoki rendezésére. Az 1989-re volt kihegyezve, Josef K. ügye ott a 19–89-es aktaszámot viselte. Azóta évszázadokat állt a rohanó idő. Kérdés, a mai Franz Kafka-adaptáció mire van kihegyezve. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A krakkói Stary Teatr Nova Scena színpadán, ami emlékeztet a Kamrára (csak annyi a különbség, hogy a terem a főépületben van, rögtön a bejárattól balra), két évvel a bemutató után megnéztem Magdalena Miklasz Átváltozás-rendezését. FORGÁCH ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A nyelv, a zene, a filmek, és ezek összekeverése Szemző Tibor régi mániája. Így dolgozik, így készült a néhány éve bemutatott Csoma-legendárium rádiójáték, később film is, melynek filmopera /opera cinématique/ változatát ugyancsak a Művészetek Palotájában mutatták be 2009-ben. Az Üzenet – Dr. Kafka utolsó szerelme színpadi változatát ismét a Müpában játsszák. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Bodó Viktor a grazi színház évadnyitó előadásaként az osztrák társulattal és saját csapatával koprodukcióban vitte színre Franz Kafka harmadik, szintén töredékben maradt regényét, az Amerikát. Ezzel teljessé vált az oeuvre – legalábbis színházi értelemben. MIKLÓS MELÁNIA ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
„Próbáld csak megértetni magad a fali ászkával. Ha sikerült megtanítanod munkája értelmére, azzal már ki is irtottad az ászkák népét” – írja Kafka egy aforizmájában. Az önreflexív faliászka-jelenséget Kafka hosszabban is továbbgondolta egy elbeszélésében. HERCZOG NOÉMI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kamaraopera énekesei kezdéskor felsorakoznak a közönséggel szemben. Légvétel, sóhaj, artikulációs erőlködés hallatszik. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
