Miért kavart nemzetközi vihart Amanda Gorman Biden elnök beiktatási ceremóniáján elmondott verse? Ki lehet – vagy nem lehet egy mű megfelelő fordítója és miért? Résztvevők: Gera Judit, Bán Zsófia, Nádori Lídia, Kövesdi Miklós A beszélgetést vezeti: Merényi Ágnes Tovább a cikkhez
Rosti Pál, a 19. századi utazó, fotográfus, néprajz- és természettudós 1856-1858 között végigjárta Alexander von Humboldt ötven évvel korábbi latin-amerikai útját, majd élményeiről fotóalbumot készített. Ennek egy példányát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A tanulmánykötet most Rosti és az album sorsának nyomába ered. KUTI KLÁRA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
110 éve született és 30 éve halt meg Karády Katalin. Karrierje fénykorában ikonná, sőt bálvánnyá válásához nem keveset tett hozzá a személyét övező titokzatosság, a legendát pedig tovább éltette, hogy míg disszidálása után ő a tengerentúlon hallgatott, róla a tengeren innen hallgattak évtizedekig. PAPP TÍMEA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Eduárd, aki a neve ellenére lánybagoly, Bilibóc Valentin, aki lányokkal is játszik, Gargaliza, Kasza Blanka, Pipacs Vili osztálytársak. De ilyen iskola a VALÓSÁGBAN nincs is. VÁNDOR JUDIT ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
"Közel kell menni, dolgozni, silabizálni, megérteni. Van benne nehézség – közel kell menni. Ez az emlékezés lényege, dolgozni kell vele." (Bán Zsófia) SCHILLER ERZSÉBET ISMERTETŐJE. Tovább a cikkhez
Bán Zsófia novelláskötete kiszámíthatatlan. Kitalálhatatlan, merre kanyarodnak a történetek, milyen szálak bukkannak fel bennük, és hogyan érnek véget. KÁLMÁN C. GYÖRGY RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
Akik a Művészetek Palotájában vagy annak honlapján végigkövették a nemrég elhunyt Esterházy Péter tiszteletére rendezett emlékezést, talán hasonló katartikus élményben részesültek, mint e sorok írója. SÁNTHA JÓZSEF ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Turul és dínó legfontosabb erénye, hogy a szembenézés fogalmának mély elemzését nyújtja, miközben képes megőrizni a személyességet és hangsúlyozni továbbadásának fontosságát. MÉLYI JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Bán Zsófia esszéiben a képeknek a kulturális emlékezetben betöltött szerepét vizsgálja: miként villantják fel múltunk és jelenünk elviselhetetlen, vállalhatatlan sötét foltjait, miközben önértékük elvitathatatlan. SIRBIK ATTILA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Holokauszt-emlékműnek fogja mondani a köznyelv, pedig mindazoknak emléket állít, akik az ELTE bölcsész- és természettudományi karának hallgatói vagy tanárai voltak, és a második világháborúban haltak meg. Csak hát tényleg, a legtöbbje zsidó volt. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A melegvizet nem kell feltalálni, avagy minden remek ötlet közkincs: az egy évvel ezelőtti Ganymed Goes Europe nyomán készült Textúra 2014 című produkció a Szépművészetiben előre vetíti sorozat-jellegét. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A szabadság jó, és ezért ki kell állni érte. Ez volt a fő mondanivalója a 18. Budapest Pride, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) büszkeségfesztivál hivatalos megnyitójának június 30-án vasárnap este a zsúfolásig telt Toldi moziban. Bán Zsófia író “Add az arcod, add a neved!” címmel indított mozgalmat. GERLÓCZY FERENC BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Magyarországon Wales neve nagyjából egyet jelent Arany János remekművével. A korona legszebb gyémántja azonban természetesen jóval több, mint egy eltalált allegória. Most például a Hay Fesztivál, ez a csak Magyarországon kevésbé ismert izgalmas kezdeményezés az, amely megváltoztathatja ezt az áldatlan állapotot. TOROCZKAY ANDRÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az nem úgy van, hogy kezedbe veszed Bán Zsófia új könyvét, az Amikor még csak az állatok éltek címűt, hátradőlsz és szotyi, napfény, élvezed a nyarat. Hanem másképp. És ennek a más-képpnek a mibenlétét, a működését és a körvonalait fogom vázolni a következőkben. DARABOS ENIKŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
