Előfordul, hogy egy film sikeréhez már a jó ötlet is elég, a Spiderhead azonban megmutatja, milyen, ha egy projekt rossz kezekbe kerül. A Netflix új filmje végtelenül unalmas, felejthető alkotás lett. BOZÓ ANTAL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Mindent egy lapra minden közhelyessége dacára több izgalmas vonással is szolgál, hogy végül ott vérezzen el, ahol a többi Adam Sandler-mű is. BECSÁGH DÁNIEL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Sok alkotás engedett már belesni a filmkészítés kulisszái mögé, elég csak a mára klasszikussá érett Trópusi viharra gondolni. A realistább vígjátékok mestere, Judd Apatow most a világjárvány bezártsága felől közelített a témához — ugyanolyan csípősen. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Horrorfilmek kedvelt alaphelyzetét hangszerelte át a Netflix új kamaradrámája. Az ismert milliárdost és fiatal feleségét egy betörő fogadja a minden igényt kielégítő nyaralóban. Az eleinte még viccesnek tűnő események pedig szép lassan elszabadulnak. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Izgalmasan indul a Netflix legújabb presztízssorozata, a valós eseményeket feldolgozó Inventing Anna. A túlzott készítői ambíciók azonban mindössze egy igényesen elkészített, ám középszerű alkotást eredményeztek. BOZÓ ANTAL ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A 20. század elején kis túlzással egy aprócska térképen múlt, hogy az amerikaiak ne tegyék rá a kezüket Grönland egy részére. Sok expedíció, fagyhalál és a hó fogságában eltöltött hónap kellett ahhoz, hogy a dánok kerüljenek ki győztesen a vitából. A jég ellen korrekt történelmi mozi a sarkköri jég birodalmából. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Jean-Pierre Jeunet-nek, az Amélie csodálatos élete és az Elveszett gyerekek városa rendezőjének új filmje nem lehet olyan rossz, hogy ne utasítsa maga mögé a Netflix középszerét, gondoltam magamban. Ehhez képest a Bigbug igencsak belesimul a nem túl eredeti, nem túl átütő filmek kínálatába. Bár azért minden képkockán ott van Jeunet védjegye. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Robert Harris kémregényéből most nem Polanski forgatott filmet, és ez meg is látszik az 1938-as müncheni konferenciával foglalkozó alkotáson. A feszültséget és a kort ügyesen ábrázoló mű Jeremy Irons alakítása miatt lesz igazán emlékezetes, a többit pedig hozzá lehet olvasni. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
