A Régi Zsinagóga kertjébe lépve szemet szúrnak a bejárat fölé aggatott színes nyakkendők. Milyen ünnep készülődik itt? Megnyitó, búcsúztató, esetleg megemlékezés? A kérdésre nem kapunk választ Balog József performanszba hajló beszéde után sem, aminek a végén ő is felköt egy fekete nyakkendőt. Háta mögött a 33. THEALTER plakátja: egy kézpár, tele fehér körökkel. Vagy nézői szemekkel. Vagy nullákkal. BÁLINT ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
Rengetegen – állítólag nagyjából tízezren – néztük élőben és távolról A padlás 999. előadását. És néztük volna többen is, ha bírta volna az e-színház a belépő kódok küldésének iramát. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Nem vitás, igazi slágerdarab lesz a Vígszínházban A Pál utcai fiúk, s ezen még az a tény sem változtathat, hogy Molnár Ferenc regényéből egyslágeres zenés darab született. LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kétlem, hogy létezne olyan igény, mely a blogok színpadra állítását a színház modern technikával való lépéstartásaként üdvözölné. Az Örkény blogvadászat című előadása sem terjeszti ki a színház határait „az internet határtalan, virtuális világa” felé. De attól még jó. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez