Koitusz szigetén járunk, a talán nem is annyira távoli jövőben. Az alfákat megölték, a bétákat átnevelték. Az omegák, vagyis a régi rendszer „vesztesei” uralkodnak, élükön Henrikkel, a kiherélt alfával. SÁNDOR PANKA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tar Sándor világlátásának illúziótlansága, keménysége találkozik a játékban Gothár Péter szatirikus szemléletének élességével, radikalizmusával. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Ha ránézünk a Kalligram kiadóra, könnyen azonosítható képet látunk, s ez a kép némileg különbözik a néhány évvel korábbitól. A Kalligram zömmel magyar szerzőket ad ki, figyel az új, „peremről” bekerült szerzőkre. Megőrizte társadalomtudományi érdeklődését is és nyit a világirodalom „nagy nyelvei” irányába. A portfólió korábbi jellegzetessége, a közép- és kelet-európai irodalom szerzőinek kiadása viszont zsugorodni látszik. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Január 24-én este 7-kor Grecsó Krisztián mély levegőt vesz, és elkezdi felolvasását, egyben a Revizor Offline egyik sorozatát. A SZERK. Tovább a cikkhez
„Egyáltalán mikor és mivel kezdődik el a történet” – kérdezhetnénk mi is Németh Gábor elbeszélőjével: hogyan adhatunk számot az idegenséggel, s azon belül is a megvetett vagy a félelmet keltő idegenséggel szembeni nyugati diszpozícióink, elvárásaink és reakcióink eredetéről, elsajátításuk folyamatáról, s az esetenkénti zavaruk okairól? CSUKA BOTOND RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nézegetem a recepciót, „a kezdet kínja jelzi a vállalkozás nehézségét”, látom, többfelé, ez is egy lehetséges módszer, kritika helyett bőséggel idézni, mi több, EP által idézett idézetet EP-től idézni. NÉMETH GÁBOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Libri Kiadó másodszor jelentet meg kis kötetet az Amnesty Internationallal közösen; a koncepció az, hogy a jogtiprásokat az egész világon figyelemmel kísérő Amnesty egy-egy konkrét történetet ad „alapanyagként” kiváló íróknak, akik rövid szövegekben (leggyakrabban novellákban) reflektálnak ezekre. KÁLMÁN C. GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Régóta lehetett tudni, hogy írja, hiszen részleteket már korábban közölt készülő regényéből. Főhőse a tökéletes helyszínt keresi. Ő, többször át- és hozzáírva, a tökéletes sztorit és szerkezetet. A Könyvfesztiválra jelent meg Németh Gábor könyve, az Egy mormota nyara. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Akadnak novellásabbnak meg versesebbnek látszó szövegek is Szaniszló Judit első, papírra nyomott könyvében, de leginkább egy családregény vagy önmesélés szilánkjai ezek. Szófaragások és -viccek, tépelődések, önkarcolások. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Túlélési stratégiákról, városokról, derűs depresszióról, az irodalmi lektűr szépirodalomhoz való viszonyáról és persze – A harmadik híd című regénye kapcsán – a hajléktalanság szabadságként való értelmezéséről is szó esett a MüPa Literárium-estjén, amelynek vendége Szilasi László volt. Az írót a magán- és közéleti kérdésekről Veiszer Alinda faggatta. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Gyilkosság, sőt gyermek-, kéj- és/vagy rablógyilkosság. Többrendbeli. Halottgyalázás, vérvád, társtettesség, exhumálás. Hamis tanúzás, koncepciós per, törvénysértő ítélet, kivégzés. S ez mind mellékes. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A kettes villamos Müpába vezető kellemes útvonalát ezúttal felváltja a döcögős alternatív buszjárat és nyikorgós átszállás. A jegylyukasztós-helykeresős-hirtelenfékezős mizéria hangos panaszra fakaszt egy szépen rajzolt arcú, fáradt asszonyt. Nyomában mosolygós, halmozottan sérült fia. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Petőfi Irodalmi Múzeum sorozatában Lévai Balázs és beszélgetőtársai Szerb Antalnak adtak LégyOttot. A jókedélyű csevegés során szó esett például Pege Aladárról, Umberto Ecóról, a Da Vinci-kódról. A címben feltett kérdésre válasz az est végéig nem érkezett. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
