Túlélni lehet csendben, egy téliesített garázsban lapulva, mint Jankó, vagy bátran, a halál árnyékának völgyében is A velencei kalmárt próbálva, mint “az első magyar gettószínház” tagjai. Lehet az elkerülhetetlent tagadva zuhanni előre, mint Ljuba, vagy álomvilágba menekülni, mint Ottó. Aki a 32. THEALTER-re látogat, megtanulhatja az előadásokból a túlélés lehetőségeit, a legnagyobb leckét mégis magától a fesztiváltól kapja. KISS LÓRÁNT BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
A Szkéné színház bemutatója a legújabb kori magányosság változatait, intimitását és komikumát vizsgálja. A díszlet változott, de a sóvárgás tárgya ugyanaz: a tömegtársadalmi őrületben is csak szeretetre és törődésre vágyik mindenki. MOSOLYGÓ MIKLÓS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Augusztus 13-án és másnap ősbemutató lesz a Szentendrei Teátrumban. Fabacsovics Lili dramaturg és Szokol Judit rendező most nem választott darabot, hanem írt egyet Csend-etűdök címmel. Szentendre ismerős helyszín számukra: a 2018-ban bemutatott Kígyóasszony librettója Fabacsovics Lili nevéhez fűződik, Szokol Judit pedig két darabot is rendezett itt 2019-ben. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Szokol Judit szentendrei Liliom-rendezésében a címszereplő helyett hangsúlyozottan az ő szerelme, Julika kerül a nézői figyelem középpontjába. Závoczky Endre pedig ennek hatására kissé perfiériára szorul saját történetében. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Szentendrei Teátrum az idei nyáron egy zenés darab ősbemutatójának is helyet ad. A hentes lánya nem jött volna létre, ha az előadó, Gubik Petra, annyi szerep után nem ül vissza az iskolapadba. PAPP TÍMEA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Nem minden az, aminek látszik – irgalmatlan nagy közhely, tudom, de végül is megbocsátható, ha arra gondolunk, hogy az európai drámatörténet jó része ennek a klisének szétszálazására, folytonos újragondolására épül. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
