A jövő évadtól rendez és játszik a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban, amivel régi restanciát pótol, hiszen a színház megalakulása óta hívja, hogy térjen vissza szülővárosába. Eddig nem volt rá ideje, most van. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Kiss Csaba darabja Nyinának azt a két évét beszéli el, ami az otthonról való távozásától a visszalátogatásig telt el, vagyis ami Csehov Sirályának 3. és 4. felvonása között történik. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az ország egyik legizgalmasabb színházi műhelyében, a miskolci Nemzetiben történt váratlan igazgatóváltás alaposan felkavarta a kedélyeket. A közvélemény azt látta, hogy a politika újra a saját erőszakos módszereivel próbál rendet csinálni. A Revizor közölte Rusznyák Gábor véleményét – és természetesen teret ad Kiss Csaba (és más érintettek) válaszának is. KISS CSABA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A Revizor szerkesztősége elfogadhatatlannak tartja a miskolci polgármester „rapid megoldását”. A kirúgott színházigazgató, Kiss Csaba az elmúlt napokban számos fórumon kifejtette véleményét a színház helyzetéről, a művészeti tanácsról és a saját szerepéről. Ez viszont már szakmai ügy, ezért kértük meg Rusznyák Gábort, a művészeti tanács egyik tagját, a színház rendezőjét, hogy ő is foglalja össze, mi vezetett idáig. Tovább a cikkhez
Egy kétestés királydrámát kevesebb, mint három óra alatt előadni úgy, hogy összetett figurák rajzolódjanak ki és a történet is követhető maradjon, nem könnyű. Zenével, dalokkal, extra betétekkel dúsítani az anyagot egyenesen nyaktörő mutatvány. Szerencsére mégis van, aki megpróbálja. SÁNDOR ZITA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Miskolci Nemzeti Színház társulata óriási energiákat mozgósítva dolgozik Kiss Csaba igazgatói keze alatt, s kezd megtérülni a befektetett munka; a nézők szedegethetik az egyre érettebb gyümölcsöket. Ilyen például A tanítónő, mely egyrészt a színészek figyelmes összjátékának nagyszerű példája, másrészt a sorok közötti olvasást (illetve annak kényszerét) felelevenítő, aktualizáló rendezés. SÁNDOR ZITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A február elején megrendezett SZEM (Színházi Egyetemek Miskolcon) jó időpontban van ahhoz, hogy a fesztiválmentes időszakban a színészhallgatók kerüljenek a középpontba, és különösen jó, hogy nemzetközi kontextusba helyezhetik munkájukat. SÁNDOR ZITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Mert benne él ő minden félrecsúszott nyakkendőben és elvétett szóban. Hiánya maga a jelenlét, ő a megtestesült magány. Három férfi próbálja őt újrateremteni a vonaton, visszaemelni a narratív térbe, mert elveszett, és nagyon fontos lenne megtudni, hogy mi lett a nővel. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA Tovább a cikkhez
A Magyar Színház femme fatale-évadjának negyedik epizódjában a bámulatosan optimista Charity, a pokolian elbűvölő Annabella és a titokzatos-bolondos Lizzy után újabb végzet asszonya, a szerelmes Marguerite Gautier kerül reflektorfénybe. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A kortárs magyar dráma színpadon előadva cirka másfél órát vesz igénybe, szünet nélkül játsszák egy szűk, klausztrofób térben, és arról szól, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk – szerelemben, munkában, életvitelben és gondolkodásban egyaránt. Vagy nem. JÁSZAY TAMÁS ÖSSZEFOGLALÓJA. Tovább a cikkhez
Részegen menjek ki a színről, vagy józanul? – tépelődik az első rész végén az egyik aktor. A bárót és a susztert is ő alakítja; az egyik épp részeg, a másik józan. A jókedvű közönség előtt a jókedvű színész úgy táncikál a színfalak mögé, hogy szeszen innen és túl is hiteles. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Akárcsak Füst Milán Boldogtalanokja, Kiss Csaba drámája is újsághírből született. 2002 karácsonyán egy Baranya megyei kis faluban élő férfi vak fiát kivitte a havas erdőbe, és magára hagyta. A fiatalember átfagyott holttestét csak napokkal később találták meg. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kiss Csaba drámájának felolvasószínházi bemutatójára a „Múzeumok éjszakáján” került sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A nézők nemcsak a székeket vették birtokba, a földön is sokan ültek, legalábbis az első rész alatt. Aztán a felvonás végén kitartó tapssal ünnepelték az előadást, majd a helyzetet megértő rendező kedvesen meginvitálta őket a második részre. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez