Rusznyák Gábor szerint utoljára a hatvanas évek prüdériája tudta úgy elrontani az emberek szerelmi életét, mint a XVIII. század beteges társasági normái és illemszabályai. Éljen hát a szexuális forradalom! PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Goldoni A terecskéjének habkönnyű adaptációját láthatta a közönség Kőszegen, és én borzasztóan sajnáltam, hogy nem lett kicsit súlyosabb. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Belvárosi Színház új bemutatójában az égvilágon semmi olyasmi nem történik, amire ne számítana az ember. És ezt most egyszerre írom elismerően meg csalódottan. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Ötödik alkalommal rendez Orlai Tibor felkérésére, eközben a Katona József Színház oszlopos tagja. Idén kirepült első színész osztálya, de jövőre újra osztályt indít. Június 23-án mutatják be rendezésében az Egy fenékkel két lovat című Goldoni-átdolgozást, amelynek az egyik próbáján beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Az alábbi interjú hosszú, és hosszú ideig készült. Kezdetben Gothár Péter kitüntetése, a Nemzet Művésze cím és életjáradék volt az apropó - és mire vége lett, már a független színházak kivéreztetéséről is kérdeznünk kellett. Meg arról, hogy miért nem csinál filmet. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A kecskeméti Katona társulatának olyannyira jól sikerült a Chioggiai csetepaté kipofozása, hogy a szórakoztató jelenetek még a darab alapvető hiányosságait is képesek feledtetni. Más kérdés, hogy az előadás komolyabb, érdemi törekvései ugyancsak az önfeledt játék hevében szorulnak háttérbe. LÉNÁRT ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Pedig az lett volna, ha nem tör ki a vihar. Már az előző esti előadást is félbeszakította az égi tűzoltózenekar, bár hivatalos esőnappal vigasztalva: az első felvonás alatt. Mi azonban hoppon maradtunk, mert „csak” az utolsó húsz–huszonöt percet mosta el az eső. PROICS LILLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Szatmárnémetiben alighanem komoly kultusza lehet Besenyő Pista bácsiéknak, legalábbis erre utalt a töméntelen eljátszott szóvicc Keresztes Attila kócos humorú, ámde korántsem bájtalan Goldoni-rendezésében. LÁSZLÓ FERENC CIKKE. Tovább a cikkhez
Elegáns és egyszerű a cím, és még játékosság is van benne. Azon tűnődöm, vajon Velencét tekintsem megszemélyesítettnek, vagy Goldoni szerepel itt úgy, mint egy hosszú lejáratú és bonyolult kulturális jelenség. SEBESTYÉN RITA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nem csak Velence népe áll a feje tetejére a karneváli hangulatban: valamelyest a Goldoni-darab is kivetkőzik magából Réczei Tamás rendezésében. A csupasz színművel való elégedetlenség kockázatmentesen kísérletezgető, közönségbarát előadáshoz vezetett. RÁDAI ANDREA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az autón elhelyezett T betű azt jelzi, hogy nem elég gyakorlott a vezető. A T ugyanakkor nem változtatja meg a tanuló vezetővel szembeni elvárásokat. Hasonló nehéz helyzetben vannak a fiatal színészek is. Főleg, ha nekik még a jogosítvány sincs a kezükben. KELEMEN ORSOLYA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Kergetőznek, dulakodnak, pofozkodnak, szerelmeskednek – szenvedélyesen élik az életüket Goldoni perlekedő figurái a Kovács Dániel rendezte zsámbéki előadásban. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Részegen menjek ki a színről, vagy józanul? – tépelődik az első rész végén az egyik aktor. A bárót és a susztert is ő alakítja; az egyik épp részeg, a másik józan. A jókedvű közönség előtt a jókedvű színész úgy táncikál a színfalak mögé, hogy szeszen innen és túl is hiteles. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
