Nem muszáj, hogy legyen követhető sztori, főhős, akivel azonosulni lehet – ezek hiányában még lehet pompás egy előadás. Legutóbb például a Melancholy Rooms volt ilyen. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Portréinterjú Elek Ferenccel, a Katona József Színház tagjával. Kérdez: Csáki Judit Tovább a cikkhez
Feltehetően életkor kérdése, hogy kinek ismerős a Spiró új darabjában elmesélt történetfüzér, és kinek „vadonatúj nóvum”. 1945 és 1957 közt pereg le egy „kis magyar pornográfia” – nahát, pont egy tucat év, mint 2010-től máig. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Vicces beszélgetés lett ez Vajdai Vilmossal. TÁP Színház, Katona, Halász Péter, kis szerepek, nagy szerepek, online jelenlét, mindenféle Varieté... Minden, amit tudni akartál Vajdai Vilmosról, de nem merted megkérdezni! Puskás Panni megtette helyetted, csak dőlj hátra, és nézd! Tovább a cikkhez
Ascher Tamással, a Katona József Színház rendezőjével László Ferenc beszélget. Tovább a cikkhez
Csáki Judit ezúttal Szirtes Ágival, a Katona József Színház művészével beszélgetett. Tovább a cikkhez
A produkció zenével, képekkel, tőkesúlyos színészi jelenléttel, szavak nélküli kifejezőerővel dolgozik. Mindez egyedül abból a szempontból hátrányos, hogy a színikritikus nemigen tehet egyebet, mint hogy deskriptíven áll hozzá a munkájához. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Hosszú idő után újra élőben találkoztunk a Magvető Caféban. A Katona József Színház művésze, Fullajtár Andrea és Csáki Judit beszélgetésén szó volt Andrea pályakezdéséről és a Csendet akarok!-ról, a monodrámákról, arról, hogy hogyan birkózott meg a szülés utáni első szerepével, a Médeiával, a vígjátékokról, a filmezésről, és a 40 fölött lassan kötelezőnek számító szépészeti beavatkozásokról is - erről Andrea mindenképpen beszélni szeretett volna. #fullajtárandrea #revizoronline #rbeszélgetés #interjú #katonajózsefszínház Tovább a cikkhez
Nádasdy Ádám 2016-ban újrafordította az Isteni színjátékot, s ezzel „megváltoztatta viszonyunkat a vitathatatlanul fontos, ám némiképp megközelíthetetlen remekműhöz” – írja a színlap. És a szöveg most varázsos vizuális eseménnyé válik. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Gátlástalan lelkesedésemben még azt is mondhatnám, hogy ebben a színpadi változatban a teremtmény egyáltalán nem szorul rá a teremtőjére. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Revizor kritikai portál Re:vízió című szakmai beszélgetés-sorozatának keretében, a Mazurka vagy polonéz? című projektünk részeként a lengyel-magyar kultúrával, színházzal és ezek összefüggéseivel, kapcsolataival foglalkozunk. Csáki Judit beszélgetőtársai: Dr. Pászt Patrícia, a krakkói Jagelló Egyetem adjunktusa és műfordító; Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, színész, rendező, valamint Székely Csaba drámaíró. Tovább a cikkhez
Mondanám hamar, hogy a színésznői teljesítmények fantasztikusak, de aztán kiderül, hogy a színészférfiakéi is. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A hazatérő férfi siet a mellékhelységre, ahol sürgős dolga van – és csak jókora spéttel veszi észre, hogy a WC fala teljesen hiányzik, mivel elbontották a mesteremberek. Kocsis Gergely tekintete szavakkal leírhatatlan; a nézőtér fuldoklik a nevetéstől. Talán nem túlzok, ha azt írom, hogy elsősorban ez indokolja a Mesteremberek Katona József színházi bemutatóját. URBÁN BALÁZS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van itt minden: terepasztal, süppedős vörös szőnyeg, greenbox (avagy zöld színű bluebox), kamerák, Ember az embertelenségben, hülye kritikus mint moderátor, zombi-horror, és a szívemnek oly kedves Káli-medence. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Azt hiszem, a hosszan, elviselhetetlenül hosszan elnyúló járványidőszak után (és ki tudja, még mi előtt) két dolgot nem fogadhat el a valamennyire is közegtudatos néző: a rossz választást és a hamisságot. Márpedig a rendező (és a színház) jól választott a Lear királlyal, és az előadás sem volt hamis. BAZSÁNYI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez