Selma, a csehszlovák bevándorló az Egyesült Államokban él és dolgozik gyári munkásként. Habár emlékezetének köszönhetően az orvosi alkalmassági vizsgálatokon rendre megfelel, egyre kevésbé tudja titkolni szembetegségét, látásának romlása lassanként ellehetetleníti munkavégzését. A munkát azonban nem hagyhatja abba, fia, Gene ugyanis örökölte betegségét, és emiatt még 14 éves kora előtt műtéti segítségre szorul. A látását már szinte teljesen elvesztő Selma az összekuporgatott pénzével éppen felkeresné az orvost, amikor Bill, kihasználva a nő állapotát, ellopja tőle azt. A fiáért mindenre képes anya megöli a férfit, amiért halálra ítélik és az ítéletet végre is hajtják.
 Jelenet a Táncos a sötétben című előadásból. |
Talán érthető, hogy miért releváns Lars von Trier 2000-ben bemutatott filmjének alapgondolata 2022-ben. A bizakodó ember karaktere, aki a világ kegyetlenségeivel és igazságtalanságaival szembe menve, pontosabban azokat figyelmen kívül hagyva próbál a saját elvei szerint élni, különös magatartásformát mutat. Vajon természetes erkölcsi tartásról vagy túlzott naivitásról van szó? Példa vagy ellenpélda Selma karaktere? Valószínűleg egyik sem, és az előadás sem kívánja ezt meghatározni. A „jóság” és a „tartás” fogalmai azonban az atomizálódó társadalom első jelei óta foglalkoztatják a művészeket. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves fizikai színházi koreográfus hallgatói Csáki Benedek rendezésében összeszokott társulatnak tűnnek. Gálhidy Gizella Selmája (más szereposztásban Kiss Diána Aida játssza e szerepet) ügyesen egyensúlyoz az őrült és az ellentmondást nem ismerő, akaratos ember attitűdje között. Selma legjobb barátnője, Kathy (Kondákor Ajsa Panka), a reménytelenül szerelmes Jeff (Babinchak Atanáz), de még a főnök, Norman (Regős Simon) is tisztán pozitív karakter. A Selmáért való aggódásuk mellett közös bennük, hogy jól megformált, tudatosan felépített karakterek. Juhász Tibor musicalrendezőként és ügyészként egyaránt izgalmas figura.
 Jelenet a Táncos a sötétben című előadásból. |
Az előadás azonban nem bízza csupán a színészekre a hatáskeltést. A fizikai színházi elemek mellett fontos kiemelni a vasból készült díszletelemeket (díszlettervező: Kiss Benedek Kristóf, Kalászi Zoltán), amelyekkel az egyik pillanatban légies úsztatásokat, a másikban pedig nehéz hangsúlyokat képesek megjeleníteni a színészek. A forgótárcsák és lábaik számos alkalommal értelmeződnek újra, de különösen izgalmas az, amikor egymás mellé kerülve klausztrofób teret alakítanak ki.
A történetből következik, hogy az előadás nagy érzelmi kilengésekkel él, és bár számos helyen igyekszik kikönnyíteni a súlyos eseményeket, a néző egyre mélyebben azonosul Selma kilátástalan helyzetével. A színre lépő karakterek döntő többsége azonban olyan mértékű odaadással fordul Selma felé, hogy ennek ellensúlya nem teremtődik meg. Egyedül Bill (Bari István) karaktere lóg ki ebből a sorból, de a nézőnek joggal érezhetik úgy, hogy a világ, amelyben Selma él, nem elutasító, csupán ő nem veszi észre a felé irányuló segítséget.
 Jelenet az Akár akárki című előadásból. |
Borbély Szilárd drámája Horváth Csaba rendezésében nagyon más szempontból láttatja az embereket. Akár Akárki, vagyis a halál maga fogadja a nézőket és kínál betekintést az emberi gyarlóság mélységeibe. Fehér László szuggesztív one man show-ja indítja el az epizódok láncolatát. Az építési területet jelző kordonok és bóják mellett csupán egy pad és egy világító, sehogy oda nem illő reklámtábla van a színen. Ez utóbbi mögül tűnnek elő az Akár Akárki által elénk tárt első jelenet szereplői: Földeáki Nóra és Krisztik Csaba. Benedek Mari jelmezei a színészek mozgásával kiegészülve másodpercek alatt képesek jól körülírható karaktereket kialakítani a dráma elnagyolt alakjaiból. Pallag Márton Bérsorbanállója már önmagában is az előadás egyik legszórakoztatóbb karaktere, de a színész finom gesztusai és elnyelt mondatai ezen túl is folyamatos újdonságélményt adnak a nézőnek. Widder Kristóf utazó üzletemberként tűnik fel először. Kettőse Horkay Barnabással lendületes jelenetet hoz létre. Míg ezt megelőzően Pallag Márton mozgása önmagában izgalmas, addig az üzletember és a taxis duója az egymáshoz való viszonyban, a kommunikáció uralásáért folyó versengésben válik figyelemre méltóvá. Krisztik Csaba a színésztanonc szerepében nyújtja az előadás leginkább maradandó alakítását. A folyamatosan színen lévő halott szereplő mindig az előző jelenetben meghalt karakter. Ezzel az egyszerű eszközzel az epizodikus történések az első pillanattól kezdve azt a látszatot keltik, hogy egymással összefüggnek.
 Jelenet az Akár akárki című előadásból. Fotók: Szkéné Színház |
Az előadás díszleteként és kellékeiként egyaránt használt építési kordonok (díszlettervezők: Kalászi Zoltán és Kiss Benedek Kristóf) különös hatást keltenek. Egyszerre üzennek befejezetlenséget, átmenetiséget, és támogatják meg a halálesetek miatti folyamatos helyszínelés képét. A jelenetek közötti dalok a maguk egyszerűségében képesek a földtől elemelni az egyébként mélyen életszagú történetet.
A Szkéné Színház két premierje a modern világba vetett embert mutatja meg más-más szempontból. Nem egymásnak ellentmondó, inkább egymást kiegészítő alkotásokról van szó. A középkori moralitások stílusát idéző Akár Akárki talán jobban próbára teszi a néző forma és megszólalásmód iránti nyitottságát, amíg a Táncos a sötétben mélyebbre húzza az embert, és kevésbé engedi felszállni onnan.
A Táncos a sötétben című előadás adatlapja a port.hu oldalon itt, az Akár akárki című előadásé itt található.