Beszélgetés Biszak Bogátával
2022.09.11.

Forradalmasította múltunk megismerését az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT), ami nem csak kutatók, újságírók, hanem bárki számára kimeríthetetlen kincsesbánya lehet. A családi vállalkozásként indult, ma már 40 millió újságoldalt elérhetővé tevő adatbázis projekt egyik arca, Biszak Bogáta a kulisszatitkokról is mesélt. HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA.

Revizor: Az ADT felfedezésének évekkel ezelőtti élményét ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor 1995-ben először hallottam az internet, a keresőprogramok lehetőségeiről. Melyek az adatbázis legkeresettebb lapjai?

Biszak Bogáta: A legkeresettebbről az ugrik be, hogy mi az, amit keresnek, de nincs meg nekünk. Ilyen a Nők Lapja is, amivel kapcsolatban sokan jelzik: jó lenne, ha elolvashatnák a régi számokat. Egyelőre nem kaptunk rá engedélyt. Ilyen volt az Élet és Irodalom is, végül sikerrel jártunk, és ma már 2013-ig az összes lapszám megtalálható az ADT-ben. Sokáig a Nemzeti Sport vezette a népszerűségi listát, de nemrég felkerült kínálatunkba a Népszava Sajtófotó, ami gyorsan a keresések élére ugrott. Sokan kérik, hogy tegyük elérhetővé az egykori népszerű divatlap, az Ez a Divat számait. Nemrég egyik előfizetőnk keresett meg, hogy örömmel felajánlja a beköttetett példányait. Éltünk a lehetőséggel, beszkenneltük: a teljes feldolgozás után várhatóan októbertől elérhető lesz. Kiszámíthatatlan, hogy mit mikor sikerül megszereznünk a közzétételhez szükséges engedéllyel együtt. Vannak olyan újságok is, főleg a kilencvenes évekből, amelyeket már egyetlen könyvtárban sem találunk. Szerencsére egyre gyakrabban előfordul, hogy ha selejteznek valahol, ránk gondolnak, bennünket kérdeznek meg először.


Biszak Bogáta

Revizor: Milyen visszajelzéseket kapnak a felhasználóktól?

BB: A legjobb visszajelzés az, amikor azt mondja valaki: az Arcanum függőséget okoz, nem tudja abbahagyni az olvasást. Sokan először csak valamelyik napilap aznapi számát töltik le, amikor születtek vagy a családjukban valaki született, akit meg akarnak lepni vele. Az emberek szeretnek nosztalgiázni, és tudni, hogy mi történt azon a napon, amikor megszülettek. Sokan – nem feltétlenül csak a családfakutatók – önmagukról vagy a felmenőikről keresnek újságcikkeket, amelyekből akár olyan információhoz is juthatnak, amiről korábban nem tudtak. Azért hasznos, hogy a teljes adatbázisunkban is lehet keresni, nem csak konkrét kiadványokban, mert sokan jelezték már, hogy olyan lapokban bukkantak a családjukkal kapcsolatos információkra, amire nem számítottak. Az egyik telefonáló például elmesélte, soha nem gondolta volna, hogy a korabeli népszerű politikai élclapban, a Borsszem Jankóban talál az egyik családtagjáról érdekes információt.

R: Mennyire keresettek a színházi lapok?

BB: Elérhető az oldalunkon a legnépszerűbb lapok, folyóiratok listája, abban szerepel a Színházi Élet hetilap és elődje, az 1910-ben indult Színházi Hét. Ugyancsak népszerű a Film Színház Muzsika és az előzményének tekinthető két hetilap. Nemrég került fel a kínálatunkba a Nemzeti Színház magazinja, a 2013-ban indult Nemzeti összes száma. Igyekszünk minél több színházi lapot feldolgozni, a Színház folyóirat is elérhető a drámamelléklettel együtt. Különlegesség, hogy román nyelvű anyagaink között szerepel két rangos színházi lap is, a Teatrul folyóirat és a Rampa című kulturális napilap. Ezekben az erdélyi magyar színházakról is sok információ található.

R: A nyelvismeret hiánya sem jelent akadályt?

BB: A funkciók között immár elérhető a fordítás is. Kijelölhető a kívánt szövegrész és a Google Translate-hez hasonló DeepL-alkalmazással pillanatok alatt lefordítható románról vagy szinte bármilyen más nyelvről magyarra. Népszerű az arckereső szolgáltatásunk is: egy feltöltött arckép alapján a keresőnk megtalálja a cikkekhez kapcsolódó fotókon az adott személyt. Ez akkor is hasznos lehet, ha nem tudjuk az illető nevét, és szeretnénk kideríteni, hogy kicsoda, szerepelt-e valaha az újságokban.

R: A legjelentősebb magyar napilapok már elérhetők, de mi a helyzet a határon túli magyar nyelvű újságokkal?

BB: Erdélyből, amit lehetett, már feldolgoztunk és elérhetővé tettünk, de még lenne mit feltenni. Türelmesek vagyunk, a határon túli lapok beszerzése nem egyszerű.  Szlovákiából sajnos csak 1945 utáni anyagok vannak a Hungaricana rendszerében. Legutóbb a háború miatt nem köthettük meg a szerződést, pedig kaptunk volna onnan is anyagokat.

R: Az Arcanum egy teljes házikönyvtárat is ki tud váltani az elérhetővé tett lexikonokkal, kézikönyvekkel, szótárakkal.

BB: Az új számítógépeken már nincs optikai meghajtó, erre gondolva a Pallas Nagy Lexikonától a Magyar Életrajzi Lexikonig a régi CD-inket, DVD-inket feltettük az ingyenesen elérhető Arcanum Kézikönyvtárba.

R: Milyen gyakran fordul elő, hogy valaki kifogásolja, ha az adatbázisban elérhetővé válnak róla információk? Például egy színész nem biztos, hogy örül, ha előkerül egy régi kritika.

BB: Szerencsére kevés az ilyen megkeresés, inkább örülnek az emberek, ha megtalálnak egy-egy régi újságcikket, amiben szerepeltek. Régi kritikák elérhetőségét sérelmező színésszel még nem találkoztam. Az viszont már előfordult, hogy a megyei napilapokban található anyakönyvi hírek megjelenését – születési, házassági adat – kifogásolták.

R: Mekkora kihívást jelent a technikai fejlődés követése?

BB: Édesapám harminchárom éve hozta létre az Arcanum Adatbázis Kft.-t. Amikor én nyolc évvel ezelőtt dolgozni kezdtem az Arcanum Digitális Tudománytár munkatársaként, hatmillió digitalizált újságoldalnál tartottunk, ma már 40,3 millió oldal érhető el. A gyors fejlődésben oroszlánrésze volt az öcsémnek, Biszak Elődnek, aki a főprogramozónk, és nagyon hisz a projektben, folyamatosan újabbnál újabb technikai megoldásokon gondolkodik, fejleszt, naprakészen követi a digitalizálási trendeket. Jól kiegészítik egymást apukámmal. Sok mindent köszönhetünk Elődnek. Újdonság, hogy míg korábban komplett újságoldalakban gondolkodtunk, így csak a teljes szövegben lehetett keresni, ma már a cikkekben is lehet. Így akár a képaláírásokban vagy szerző szerint is lehet keresni. Sokan tulajdonnevekre keresnek, ezért egy fejlesztéssel sikerült kettéválasztani a személyneveket és a helységneveket. Így ki lehet választani, hogy például Békés településre vagy a Békés családnevű emberekre szűkítse a találatokat az adatbázisunk. Ezzel sok időt meg lehet takarítani.

R: Hasonló külföldi projektekkel összehasonlítva hol tart az ADT?


A képek forrása: Arcanum

BB: Ausztriában az Osztrák Nemzeti Könyvtár nyújt hasonló szolgáltatást, náluk minőségben és mennyiségben is jobbak vagyunk. Európában az arcfelismerés terén vezetők vagyunk. Ilyen szolgáltatás más újságadatbázisban nincs, a cikkek szegmentálása iránt pedig spanyolok, hollandok is érdeklődnek. Az amerikai newspapers.com-nak már 700 millió oldala van, viszont a cikk- és arcfelismerés náluk hiányzik. A Hungaricana is példátlan abban, hogy levéltárak, könyvtárak, múzeumok anyagai egy helyen megtalálhatók kereshetően és jó minőségben. Folyamatosan figyeljük a világot, és igyekszünk felhasználni, beépíteni a szolgáltatásunkba azokat a megoldásokat, amelyeket hasznosnak találunk.

R: Az ADT hatalmas adatbázisára teljes kiadványokat, internetes projekteket lehet építeni.

BB: A Facebookon is népszerű Sal Endre Újságmúzeuma, Bagoly Sándor Endre Sajtómúzeuma pedig a hazai hírlapirodalom történetét szeretné bemutatni. Időnként kapunk híreket szerzőktől arról is, hogy használták az adatbázisunkat a könyvük megírásakor. Balsai Móniék X – A rendszerből törölve című játékfilmjében a mi felületünket mutatják, amikor a nyomozók régi újságokban kutatnak. Több más kezdeményezéssel is együttműködünk. Az arcanum.blog.hu-ra hetente teszünk fel új anyagot, legutóbb a Pepsi Szigetről szóló két összeállításunkat is sokan olvasták.