A 32. THEALTER negyedik napjára láthatóan kezd kirajzolódni ez az irányvonal, ami köré az előadások csoportosulnak. Kell-e jobb bizonyíték mindennek igazolására, mint hogy két különböző társulat előadásában is elhangzik egy bizonyos köztársasági elnökasszony egy bizonyos beszéde.
 Jelenet a Casanova című előadásból |
A teljesítőkényszerrel, agresszivitással szembeni kilátástalan harcot állítja középpontba az Átrium Színház és a Mentőcsónak Egység közös előadása, a Holtverseny. Négy kamaszfiú, négy élsportoló sorsát követhetjük végig, ahogy kontrollvesztett, adrenalinfüggő világukban droggal, pornóval és bántalmazással igyekeznek eljutni egy olyan állapotba, ahol nem kell küzdeniük. Annak ellenére, hogy egyszemélyben kell több szerepet eljátszania, Katona Péter Dániel megfelel a kihívásnak, a négy fiú és a számos mellékszereplő szólama tökéletesen elkülöníthető. Az előadás a versenyek, érmek, sikerek mögötti világot tárja a nézők elé. Egy olyan világot, amit eddig nem ismertünk, és azt hiszem, a látottak alapján nem is szeretnénk.
Függőséget nemcsak külső szerek hatása okozhat, hanem egy érzelem, vagy akár egy ember is. A Harlekin Kortárs Bábművész Stúdióból érkezett Casanova, avagy zuhanás a mindenségbe című előadás összes szereplője egyetlen személytől, Casanovától válik függővé. Vagy talán nem is tőle, hanem saját szexuális vágyaiktól. A 18. században élő ismert kéjenc története Éry-Kovács András rendezésében látványos bábelőadás formájában mutatja meg a barokk kor arisztokráciájának felszínességét. Csipkés, abroncsos szoknyák, díszesen kivarrt kabátok és hatalmas fehér parókák világában járunk. De mindez csak a felszín. Casanova életét az ármánykodás, a férfi iránti gyűlöletig fokozódó függőség határozza meg.
 Tózsa Mikolt az Isten, haza, konyha című előadásban |
Belső feszültségeik mellett a külvilág korlátozásaival is szembesülniük kell a KB35 Színházi Nevelési Társulat és a Trainingspot Társulat Nálatok is esik? című előadásában a két szereplőnek. Luca és Petya színészek, akik éppen a Macbeth egyik jelenetét próbálják. A szünetben Luca némi mellébeszélés után kiböki, hogy párjával, Orsival gyereket terveznek, és Petyát szeretné felkérni donornak. A beszélgetés során régi sebek tépődnek fel, eltitkolt érzelmek kerülnek felszínre. Az előadás feldolgozó részében a nézők érvelnek olyan kérdésekről, mint a donorapa szerepe, a barátság határainak meghúzása és az anyaságra való készenlét. Honnan tudja egy nő, hogy mikor jön el az idő?
A női szerepekkel szembeni megfelelés lehetetlenségét tematizálja a Freeszfe Egyesület Isten, haza, konyha című előadása. Takarító, szakács, mosónő, sportoló, feleség, anya. A hangszórókból politikusok beszédei hangzanak fel, miközben Tózsa Mikolt magassarkúban fel-alá tipegve igyekszik megfelelni a szerepeknek, vagy négykézláb görnyedve cipeli a hátán a szépen megterített asztallapot. A performansz egyszerre hat az összes érzékünkre: fülünkben a teljesíthetetlen elvárásokat soroló hangok, a színpadon a színésznő, aki folyamatosan lassulva rohangál a gyerekcsörgő, a kavarótál és a jógamatrac között, míg végül teljesen kimerülve a borosüveghez nyúl. Az alkohol és a feladás szaga bekúszik az orrunkba.
 Szántusz Noémi Noya A nagy kacsashow című előadásban |
Házasodni minden kislány szeretne. Felhúzni a hosszú, fehér ruhát, és az oltárhoz lépdelni valakivel, miközben a barátaink, szeretteink figyelik. A lakodalmas játék, a kacsashow fontos része a béketelepi Szántusz Noémi Noya és barátai életének. De miközben a kislány Noémit belekényszerítik a menyasszony szerepébe, fülében cseng a nagymamája figyelmeztetése: aki menyasszonyt játszik, a valóságban sosem lesz az. A Freeszfe Egyesület A nagy kacsashow-ja különleges esküvőre invitálja nézőit, a színésznő és a kacsaformájú bili, Kacsa úr között. A performansz során lakodalmas népdalokon, tinikori popszámokon és személyes vallomásokon keresztül ismerjük meg a szerelmet kereső, magányos lány történetét. „Nem vagyok elég jó” – zokogja a telefonba a színésznő a sokszor elhangzó mondatot.
Vannak olyanok, aki képtelenek megfelelni a feléjük támasztott elvárásoknak. Ők azok, akik kilógnak, a furcsák, a mások. Vajon létezik számukra hely? Létezik, mégpedig egy furcsa erdő, talán Meseországnak hívják, benne egy társulat. Itt él a Világ Legszebb Nője, A Legutolsó Magyar, Borisz, a tolószékes balett-táncos meg a többiek. Ja, bocsánat, már nem élnek itt, hiszen az erdőt hamarosan kivágják. Meseország mégsem mindenkié. Az FAQ Színház társulatának improvizációiból összeálló előadása sokféle műfajból építkezik. Láthatunk horrort, népmesét, misztikumot, kabarét. De valami mégis közös a jelenetekben, a groteszk humor és a néző fejében megfogalmazódó állandó kérdés: vajon ez a valóság tényleg eltúlzott?
 László Csaba a Lázadni veletek akartam című előadásban |
Az igazság megmutatása egyértelmű célként jelenik meg a KuglerArt Szalon Kék-sárga – speciális színházi művelet felolvasóestjén. Téma az orosz-ukrán háború és annak hatásai. A színház társadalomformáló és figyelemfelhívó szerepe mutatkozik meg, az előadás bevétele a nehéz helyzetbe kerülteket támogatja. A felolvasás valójában mellbevágó szembesítés egy a mi életünkkel párhuzamosan zajló helyzetről. Képek és jelenetek telefonfénynél császármetsző orvosokról, halva született babákról, erkélyre kitett holttestekről. „Nagyon félek” – kiáltja az utolsó történet kislány narrátora, majd a teremre csend telepszik. Senki nem tapsol, némán felállunk és távozunk.
„Miért baj az, ha valaki középen van?” – teszi fel a kérdést Zoli a Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásában. Miért baj, ha valaki nem lázad a rendszer ellen, nem akarja feláldozni magát, inkább túlél a megengedett keretek között? A Ceaușescu-diktatúra idején járunk, ahol három kamasz barát megelégelve, hogy a rendszer nem engedi őket levegőhöz jutni, plakátragasztásba kezd. A történetet egy harminc évvel későbbi osztálytalálkozó alkalmával idézi fel a Magyarországra szökött Áron és a koncepciós perek kínjait elszenvedő Zoli. A személyes monológokat rockdallamokkal kíséri a hátuk mögött álló zenész, Szász Csaba. A történet harmadik főszereplője, Péter már nem mesélheti saját tapasztalatait, csak a zene hangján kommunikál. Az előadás végig közeli és személyes marad, a két színész, László Csaba és Sebestyén Aba minden egyes rezdülése jól látható az arcukat pásztázó kamerának köszönhetően. Sebestyén Aba rendezése az elnyomó diktatúra elleni lázadás következményeit tematizálja kíméletlenül, nemcsak a három fiú, de az őket körülvevők életében is.
 Czéh Dániel A kisgömböc című előadásban. Fotók: thealterphoto2022 |
A küszködés és a küzdelem nemcsak a felnőttvilág részét képezi. A Mesebolt Bábszínház és a Weöres Sándor Színház Szólít a szörny című előadásában egy tizenhárom éves fiú, Connor küzdelmét követhetjük végig a gyásszal és a bűntudattal. Az érzéseit magába fojtó fiú néma segélykiáltását egyedül egy szörny hallja meg, aki eljön, hogy történeteken keresztül elindítsa Connort a beismerés és a gyászfeldolgozás útján. Vidovszky György rendezésében a mese- és a bábterápia feldolgozó szerepe kerül főszerepbe. A színészek terápiás eszközként használják a bábokat, hogy rajtuk keresztül meséljenek el egy történetet, ami túl fájdalmas ahhoz, hogy maguk játsszák el. A bevonódás ennek ellenére végig jelen van, a néző és a színész együtt sodródik az elkerülhetetlen igazság felé.
Van, hogy a problémákkal való kíméletlen szembesítés segíti elő a feloldozást. De olyan is van, hogy bár tisztában vagyunk a nehézségekkel, mégis a legjobb, amit tehetünk, hogy jót nevetünk az egészen. Jól tudja ezt Bohus, a spirituális böllér a KL Színház és a Magamura Alkotóműhely A kisgömböc című előadásában. Nyikorgó kiskocsiját maga után húzva érkezik meg a közönség elé, és csak dől belőle a szó. A nagyapjáról, Bridget nevű bárdjáról, a kolbász etimológiájáról és a kis gömböcről mesél, de igazából bármiről beszélhetne. Czéh Dániel kissé régies, lendületes szövegét egész nap hallgatnám. Vásári komédiásként figyeli és mulattatja közönségét, mindig alkalmazkodva az aktuális helyzethez. Egy életnagyságú, 21. századi Vitéz László ő, palacsintasütő helyett iPoddal, piros sapka helyett vasutassapkával. „Ezt írd bele szépen a kritikádba: a jó arányérzék aranyat ér!” – kiáltja nekem. Beleírtam.
Az előadásokról további információ a THEALTER honlapján található.