Kilakoltatás
2022.03.16.

Fazekas Máté Bence azzal a gondolattal játszik el, hogy hány hatóságra van szükség egy középkorú nő kilakoltatásához. Ám minél több ember érkezik a helyszínre, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a bürokrácia nem igazán tud mit kezdeni azokkal a helyzetekkel, amelyekben némi emberségre lenne szükség. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Magyarországon egy átlagos évben több mint 3000 kilakoltatásra kerül sor, amelyekre legtöbbször az elmaradt hitelfolyósítás az indok. Ezeket az üresen maradt házakat árverésre bocsátják, így viszonylag kedvező, hatósági áron lehet megvásárolni őket. A statisztikák megdöbbentőek (hiszen 2016-tól 2020-ig gyakorlatilag egy kisebb városnak kellett elhagynia addigi otthonát), ám a körülményekről, a helyzetek mögött húzódó emberi sorsokról méltatlanul kevés szó esik. 


Jelenetek a filmből

Az elsőfilmes Fazekas Máté Bence által írt és rendezett sztori megtörtént eseményt vesz alapul. Adott Ilona (Nagy Mari), aki a rengeteg felszólítás ellenére nem fizette tartozását, így aztán házát eladták, az új tulajdonosok pedig úgy tudják, hogy délután már átvehetik az ingatlant. Budai Richárd (Orosz Ákos) első kilakoltatása azonban nem éppen a tervek szerint alakul, hiszen először a kerítés előtt tüntető aktivistákkal (közöttük testvérével), később az udvarban lévő kutyákkal, illetve Ilona fenyegetésével – miszerint a levegőbe repíti a házat – is meg kell küzdenie. Az előtte – szó szerint és átvitt értelemben – tornyosuló problémákat súlyosbítja apja (Znamenák István), aki a végrehajtói iroda vezetőjeként nem igazán bízik fia képességeiben, a teher alatt pedig a bizonyítási vágytól fűtött Ricsi kezéből egyre inkább kicsúszik a kontroll.

A történetet olvasva - természetéből fakadóan - két különböző kivitelezési mód körvonalazódik: vagy egy súlyos, a szatíra elemeiből építkező dráma, vagy egy könnyedebb hangvételű, a helyzet abszurditását humorral megragadó szituációs komédia. Az első pár perc után nyilvánvalóvá válik, hogy az alkotók inkább az utóbbi mellett tették le a voksukat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a film bizonyos pontokon ne hordozná magában az alapprobléma tematizálásához szükséges komolyságot: a Kilakoltatás nagyon is érzékenyen nyúl történetéhez, hovatovább a Budai-famílián keresztül az apai felsőbbrendűséget is igyekszik kibontani. András a tradicionális családfő szerepét testesíti meg, konzervatív modelljében mindkét gyermekét – annak ellenére, hogy már felnőttek – alárendeltként kezeli. Míg mindez Richárdnál megfelelési kényszert, addig Veránál (Mészáros Blanka) erős ellenszegülést vált ki: az előbbi normakövető, míg az utóbbi lázadó, aki mindig a szöges ellentétét teszi annak, amit apja vár tőle. 


A képek forrása: MAFAB

A mellékszál nagy jelentőséggel bír: a Kilakoltatás Ricsi apjáról való „leválásának” történeteként is értelmezhető, melyben szerepe van Etelnek (Láng Annamária) is, aki (példát mutatva a főszereplőnek) a rendfenntartást madárgyűrűzésre cseréli. A filmet rengeteg hasonló, apró mozzanat színesíti, melyek azon túl, hogy hozzájárulnak a protagonista jellemfejlődéséhez, építik a Zrínyi utcában kialakuló abszurd csoportosulás világát. A narratíva tudatosan bontja ki koncepcióját: először csak egy rendőr, majd egy tucat, aztán az alezredes, a túsztárgyaló, a katasztrófavédelem és a sintérek is megjelennek a helyszínen, ám a probléma szempontjából minden megjelenő emberrel csak messzebb kerül a valódi megoldás. Ilona története senkit nem érdekel, egyedül Ricsiben kezd fokozatosan körvonalazódni, hogy a tartozás mögött nem az egyszerű hanyagság áll. 

A Kilakoltatás leginkább a hierarchia védőhálójából következő kényszeres felelősséghárításról szól: a valódi problémákra a bürokrácia képtelen valódi válaszokat adni, hiszen nem érdekelt benne. Ebben a rendszerben az ember mint állampolgár megszűnik, az arctalan jog pedig kíméletlenül tapossa el a gyengéket. Hasonlóan Az unokához, Ilona hiszékenységét és tájékozatlanságát használják ki, házához – akárcsak az adóssággal kapcsolatos „hazugsághoz” – foggal-körömmel ragaszkodik: nyilakat lő ki, rászabadítja a rendőrökre a kutyákat, végül robbantással fenyeget. Az abszurd akciókra hasonlóan abszurd reakciók érkeznek, melyek a film helyzetkomikumát adják: a dolgok még véletlenül sem úgy történnek, mint ahogy kellene, de ennek megvan a maga jellegzetesen kelet-európai bája. 

Fazekas Máté Bence amellett, hogy kritikát gyakorol, némileg romantizálja is a magyar rögvalóságot: egy karakter sem akar rosszat, egyszerűen ugyanolyan esetlenek és terheltek, mint az a rendszer, amelyet szolgálni próbálnak. Különösen igaz ez Ricsire - akit Orosz Ákos formál meg nagyszerűen -, hiszen eddig képes volt a kényszeres szabálykövetés és az azt igazoló mantrák mögé bújni, ám Ilona (és saját testvére) helyzete lerántja a leplet arról a hazugságról, amelyre eddigi egzisztenciáját felépítette. A kisebb mellékszereplőket is jól castingolták, feltűnik Török-Illyés Orsolya (túsztárgyaló), Péterfy Bori (az aktivisták vezetője) és Trill Zsolt (költöztető) is, a rendező pedig végig ügyel arra, hogy minden karakternek pontos helye és rendeltetése legyen a narratíván belül. 

A pontosságra, precizitásra való törekvés azonban nem minden szituációban a legjobb megoldás, a Kilakoltatás bizonyos szakaszai kissé sematikussá, túlságosan kiszámíthatóvá válnak. Gyűlik a tömeg, egyre több embert kell bevonni, viszont a sokadik „ehhez már Lalit kell hívni” mondat után keveset kezd a film az újonnan érkező szervekkel. Pedig a filmnek kifejezetten jót tett volna, ha néha jobban elgurul a gyógyszer, mint például a film elején Ilona nyilazásánál. Az ilyen ötletek egyre ritkábban színesítik a cselekményt, bár hozzá kell tenni, hogy ezzel párhuzamosan Ricsi személyes szála egyre nagyobb hangsúlyt kap. 

A Kilakoltatás azonban nem a világ megváltására törekszik: Az unokához hasonlóan egy szórakoztató, kevesebb mint másfél órás őrületet ígér, mely ugyan a vége felé túlzottan modorossá válik, mégis nagyon megéri a mozijegy árát. Fazekas Máté Bencét pedig felírhatjuk az „ígéretes fiatal rendezők” egyre népesebb listájára, kíváncsian várva, hogy mire képes, ha nagyobb költségvetés kerül a kezébe.  

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.