A bábszínház mint műfaj adja magát a teremtés témájához, hiszen eleve lényegi működése, hogy az élettelenből élő lesz, és ezt a folyamatot már elrejteni sem szokás, ellenkezőleg, a bábszínész jól láthatóan jelen van, nem végrehajtója, hanem résztvevője az animációnak. Keresztes Tamás Frankensteinje megmutatja, hogy a báb megelevenedésének pillanata önmagában is lehet katarzis, de ennél jóval messzebbre jut. Nemcsak arra gondolok, ahogy a három játékossal mozgatott, különálló végtagok fokozatos összerendeződése, szinkronizálódása meg tudja ragadni az életre kelés, az öntudatra ébredés pillanatát, hanem például arra is, hogy a mozgató és a báb kapcsolata mit képes elmondani az ember belső ellentmondásairól, a test és lélek viszonyáról.
Az Ország Lili Stúdió színpadát fehér paravánok tagolják, különböző szögekben kifeszítve. A Varga Vince által a vásznakra tervezett mozgókép nem szokványos vetített környezet, nem érződik elég konkrétnak ahhoz, hogy igazán díszlet legyen, inkább árny- és fényjáték, dinamikus világítástechnika, amely viszont úgy használja a térbeli viszonyokat, mint a mapping. Nem megjelenít, inkább csak sejtet ez az óvatos vetítés: az erdő szinte csak az ágak között átszüremlő fény, a város egyetlen ablak körvonala, és amikor a teremtmény megnézi magát a víztükörben, azt sokkal inkább a bábtechnikára bízza a rendezés, mint a finoman fodrozódó vízfelszín-fényekre: báb és főmozgatója egymással szemben, egymás tükörképeként mozog. Csak Frankenstein kísérletei alatt kap markánsabb szerepet a videó, akkor van minden, villámcsapás, sejtosztódások: a tudomány itt még titokzatos mágiaágnak érződik.
 Jelenet az előadásból. |
A díszlet visszafogottsága nem terjed át a korhű érzetű jelmezekre, az erőteljes arcfestésekre és maszkokra, és különösen a bábokra nem. Az előadás legerősebb, legjobban fogalmazott első harmada szinte alig dolgozik verbalitással. Nick Dear színpadi adaptációja a kreatúra szemszögéből viszi végig a történetet, Hoffer Károly bábtervezése pedig kulcsfontosságú abban, milyennek látja a néző ezt a lényt. Szörnynek semmiképpen. A foszlott textúrájú, szürke testfelület diszkréten utal az alapanyagként használt holttestekre, és a teremtmény feltűnő különbözését kiemeli a túlzó testméret. Ugyanakkor a báb kialakítása mintegy az emberi test dicsérete is: az izomrostokokat, ízületeket arányosan, anatómiai igénnyel idéző formákban megvan a szépség is, az emberarc szájsarkában békés félmosolykezdemény, a tekintet kíváncsiságot tükröz. Ezt az összképet fokozza, hogy eleinte minden ember, akivel a teremtmény találkozik, maszkok révén aszimmetrikusnak, sőt torznak tűnik hozzá képest (egészen addig, amíg el nem jut az erdőbeli házig).
Az indusztriális, nyugtalanító zenei aláfestés Kézdy Luca élő hegedűjátékával váltakozik, a zajkeltésben a hegedű is részt vállal, a teremtmény ébredése alatt az elemi hangok egyenesen szívdobbanásokká állnak össze. Ilyen ez az egész előadás: nyugtalanító és lírai.
 Podlovics Laura, Márkus Sándor |
Teszárek Csaba a teremtmény főmozgatójaként gyakran önállóan is kilép a báb mögül, ilyenkor a bábjáték teljes egészében a másik két mozgatóra, Bartha Bendegúzra és L. Nagy Attilára marad, akik a speciális kialakítású bunrakuval egyébként is heroikus munkát végeznek. Teszárek Csaba teremtményében megvan az elesettség, a megértés vágya, de a türelmetlenség is, mozdulatlanul is csupa robbanékony frusztrációt áraszt magából, és azt sem maszatolják el, hogy ez a szerencsétlen lény saját akaratából igenis gyilkossá válik, ha nem is jobban szörnyeteggé, mint a teremtője. Victor Frankenstein megnyerő fellépésű, csupafog mosolyú, Márkus Sándor alakításában legalább olyan feltűnően rendellenes ember, mint a teremtménye, csak máshogyan: érzelmekre, empátiára, felelősségvállalásra képtelen. Kár, hogy kettejük kapcsolatát, közös végzetét kevéssé sikerül erőteljesen megragadni az előadás végén.
Intenzív alakításokban színészi és bábszínészi szempontból sincs hiány. Blasek Gyöngyi baljóslatúan félholtra maszkírozva is gyönyörűnek játssza a törékeny, vak öregembert, az ő játékát nézve érződik legélesebben, hogy Keresztes Tamás elsősorban az emberséget keresi a történetben, nem pedig a horrort. Csarkó Bettina több szerepe közül a Pethő Gergővel a megpróbáltatásokat pattanásig feszített mosollyal viselő, fiatal házaspár tagjaként a legjobb: kettősük a merev gesztusjátékkal és mimikával minden szöveges poén nélkül is egyszerre szolgálja a humort és a nyomasztást. Tatai Zsolt és Szolár Tibor rutinos zsánerpárosai is kellemesen lazítják az előadást anélkül, hogy a súlyából elvonnának. Podlovics Laura Elisabethjében lényeges, hogy nem éteri, hanem nagyon is hús-vér nőt játszik. Amikor a kreatúra bábtestének az ölébe ülve finoman a kezébe veszi a bábfejet, az az elfogadás legfelsőbb szintje. Annak is megvan az üzenete, hogy Teszárek Csaba fizikailag kívüle áll ennek a kettősnek egészen a gyilkosságig, a gyilkosság mozdulatai pedig stilizálják, tömörítik, de nem kenik el a szexuális erőszakot.
 Fotók: Éltető Anna. Forrás: Budapest Bábszínház |
Engárd Emil nem először bizonyít színpadon, a gyerekszínész alkalmazása William szerepében azonban így sem kockázat nélküli vállalkozás, és nem is működne, ha nem lenne ez a fiú ennyire ügyes. Így viszont határozottan hozzátesz: a méretarány nemcsak a báb és színész, hanem a felnőtt és a gyerek viszonylatában is fokozza az erőfölényt, Frankenstein látomása a halott öccséről pedig ekképpen jóval borzongatóbbra sikerül.
A felépülő feszültségben szándékos az a törés, hogy amikor Márkus Sándor megszállott mosollyal, üveges tekintettel ott marad a színpadon, és kivilágosodik a nézőtér, a szereplő végkimerülését úgy látjuk, mintha a színész unná meg és hagyná abba a játékot. A záró jelenet mégis idegen az előadás addigi beszédmódjától, és kissé elhalványulni, kicsúszni érződik a befejezés. A Frankenstein azonban ennek ellenére is egyértelműen olyan előadás lett, amit gótikus eleganciájával oda lehet tenni a Semmi mellé aranytartaléknak. Felnőttebb, máshogyan sötét, de ugyanúgy megvan benne a potenciál, hogy még a műfajban járatlan nézőnek is felvillantsa a bábszínház erejét.
Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.