Batman
2022.03.04.

Matt Reeves a Joker irányvonalán folytatja a képregényfilm-adaptációk revízióját, melyben a társadalomkritika kisebb, míg a klasszikus detektívnarratíva és a feszesre vágott akció nagyobb szerepet kap. CSOMÁN SÁNDOR KRITIKÁJA.

Annak ellenére, hogy a Joker nem az első olyan adaptáció volt, amely hangvételét tekintve eltért a megszokott képregény-moziktól (Christopher Nolan Sötét lovagja, Zack Snyder Watchmenje stb.), mégis hatalmas hullámokat gerjesztett Todd Phillips 2019-es rendezése. Az akkor újszerű víziót szolgáltató alkotás Martin Scorsese klasszikusaiból (Taxisofőr, A komédia királya) merített ihletet, hogy rámutasson a szegények és gazdagok között kínzóan szélesre nyíló társadalmi ollóra. A Joker csattanós választ adott arra a kérdésre, hogy lehet-e sikeres egy olyan képregényfilm, amely a 60-70-es évekbeli keményvonalas drámák narratíváját használja fel: a bevétel meghaladta az 1 milliárd dollárt, kilenc Oscarra jelölték (melyből kettőt szoborra is váltott), a közönség pedig gyorsan piedesztálra emelte. 

A Joker jelöli emellett azt a pontot is, amely törésvonalat képez a Marvel és a DC között: míg az előbbi kizárólag a franchise- és univerzumépítésben hisz, addig az utóbbi erre irányuló felemás próbálkozásai mellett szakít a mostanában megszokott formulával és igyekszik megszólítani egy olyan nézői réteget is, melyet a kockáspapíron kiszámolt „látványrágók” kevéssé vonzanak. Ehhez kíván csatlakozni a Matt Reeves (Cloverfield, A majmok bolygója: Forradalom) által rendezett új Batman is, amely más perspektívából közelíti meg a kettős identitású hétköznapi hős történetét.

Gothamben közelednek a választások, azonban az egyik jelöltet egy ismeretlen tettes brutálisan meggyilkolja. A helyszínre érve kiderül, hogy az elkövető üzeneteket hagy a helyszínen, melyeknek egy részét kifejezetten Batmannek (Robert Pattinson) szánja. Rövidesen újabb befolyásos politikusok válnak áldozattá, a sorozatgyilkos pedig minden esetben újabb rejtvényekkel borzolja a város kedélyeit. Bruce Wayne egyre rejtélyesebb üzeneteket kap Rébusztól (Paul Dano), miközben Jamesszel (Jeffrey Wright) és Macskanővel (Zoë Kravitz) kiegészülve próbálnak a kegyetlen pszichopata nyomára bukkanni. A szálak az elit korrupt ügyleteinek bonyolult és átfogó rendszeréig vezetnek, melyek arra késztetik Bruce Wayne-t, hogy szembenézzen feddhetetlennek hitt apjának kétes múltjával.


Jelenetek a filmből

Ha arra keressük a választ, hogy miként aránylik a Joker a Batmanhez, akkor két nézőpont kínálkozik. Ha a Joker az antitézis, akkor a Batman a tézis: Bruce Wayne - akárcsak Arthur Fleck - identitásának alappilléreit érintő kérdésekre keresi (és találja meg) a válaszokat, viszont míg Joker esetében a felismerés személyiségének széttöredezéséhez és romlásához vezet, addig Batmant a szörnyű titkok csak megerősítik abban a szemléletben, hogy a világban továbbra is pozitív változásokat kell előidéznie. Mindketten harcolnak a saját és családjukat érintő démonjaikkal, azonban az események Arthurt antihőssé teszik, míg Batmant csak még erősebb hőssé növelik.

A másik aspektus a két filmet inspiráló alkotások szempontjából érdekes: a Batman a dráma helyett a krimi műfaját választja, így lesz Taxisofőr helyett Zodiákus, míg A komédia királya helyett Hetedik. Az alapvető különbség formai és narratív értelemben is tetten érhető. Ugyan a Batman merít ihletet a Jokerből (inzultus a metrókocsiban, az ősellenség negligálása, sötét atmoszféra, álarcok és maszkok), a Todd Phillips történetét keretbe rendező társadalmi érzékenység sokkal kevésbé explicit, helyébe inkább az említett két film által használt narratív eszközök lépnek, melyeket pazarul koreografált akciójelenetekkel bővítenek ki. 

A Batman hihetetlen műgonddal és profizmussal készült, minden ütésnek, csóknak és katartikus pillanatnak megvan a pontos helye. A lepusztult Gotham látványtervezése (és az abban kiváló beállításokat és kompozíciókat találó kamera) egyértelműen nagyvászonért kiált, melyhez az alaptémaként vissza-visszatérő Ave Maria, Schubert műve igazán jól illik. Robert Pattinson jelenlétét akkor is érezzük, ha éppen nem látjuk karakterét (a film erre reflektál is, amikor a graffitiző huligán meglátja az égen a Batman-jelet és inkább elszalad); Zoë Kravitz-cal is remek párost alkot, igaz, a köztük formálódó szerelmi szál a film végén nagyobb hangsúlyt kap, mint amennyit a mozi addig indokolt volna. 

A film a két említett ihlető thrillerből is jól emeli át a megfelelő motívumokat: a Zodiákusból inkább a gyilkos jelét, a rejtélyekkel teli üzeneteket, míg a Hetedikből az elkövetett bűnök által motivált gyilkosságot, továbbá narratív eszközöket vesz át (kb. a két film ugyanazon pontján derül fény a gyilkos kilétére, a Macskanő megfeleltethető a haragnak, Bruce és James a két főszereplő nyomozóra külsőségeiben és attitűdjükben is hasonlít stb.). A DC nem bízta véletlenre a folytatás kérdését: a Batman nyitott befejezést kapott, Pattinsonnal már a következő két filmre is szerződésük van, így Gotham városának megjavítása és megtisztítása a korrupciótól és az egyéb bűnöktől a következő években újabb fejezetekkel fog bővülni (mellyel párhuzamosan állítólag már készül a Joker 2 forgatókönyve is).  


A képek forrása: MAFAB

A néző mindezek után azért távozhat némi hiányérzettel a teremből, mert a Batman gondolatiságát tekintve nem képes felnőni antitéziséhez, bár azt igazából nem is tűzi ki célként. Ennek ellenére jót tett volna a filmnek, ha mélyebben beleássa magát egy-egy felvetett problémakörbe, mert ebben a formájában nem készteti a látottak továbbgondolására nézőjét.  Emellett a majdnem három órára nyújtott film expozícióját feszesebbre is lehetett volna vágni, az első egy-másfél órában előfordul, hogy leül a cselekmény, habár az ilyen jelenetek alkalmat teremtenek arra, hogy jobban elmerüljünk az apró részletekig kidolgozott díszletekben, utalások után kutatva. A film második fele ugyanakkor átesik a ló túloldalára: a nézőre itt sokszor rendszer nélkül ömlenek az események, információk, nevek és összefüggések, melyek ugyan a történet kulcspontjainak érthetőségére nem hatnak ki, mégis kellemetlen zavart keltenek a befogadóban, aki akár jelenetekre elvesztheti a fonalat. 

Akárhogy is, Matt Reeves mozija sikeresen helyezi új alapokra Bruce Wayne karakterét: lerántja a mélybe, hogy onnan felküzdve magát megerősítse jellemét; a szálakat okosan mozgatva készíti elő és motiválja a folytatásokat, melyekben remélhetőleg a Gothamet átható társadalmi és morális problémák nagyobb hangsúlyt kapnak majd.

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található.

Címkék: Mozipremierek 2022