Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A RENESZÁNSZ RÖPTE

Örök reneszánsz – A megújulás technikája / Közlekedési Múzeum
2008. okt. 29.
Nincs jogosítványom, mégis pompásan uralom az autót. Nyílegyenesen haladok a sávomban, egyszerre húzom a fogaskerékre tekert kötelet és kormányozok a fa lábpedálokkal. Nem, nem a Vidámparkból ugrattam ki a Frédi-Bénis lábbalhajtóssal! A közeli Közlekedési Múzeum reneszánsz tárlatán gurulok. VALACZKAY GABRIELLA ÍRÁSA.

Rögtön szimpatikus: a Közlekedési Múzeum főigazgatója, Dr. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet bevallja, hogy kifejezetten a Reneszánsz Év kedvéért vágtak bele A megújulás technikája című kiállítás megrendezésébe. A nagyon is prózai indíttatás (hogy tudniillik a városligeti múzeum az NKA-támogatás mellett az egyéves országos programsorozat tekintélyes büdzséjéből is csippenthessen) tekintélyes szakmai összekapaszkodássá nőtte ki magát. A Közlekedési Múzeum az Országos Műszaki Múzeumon kívül az esztergomi Duna Múzeumtól, a soproni Központi Bányászati Múzeumtól és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumtól is kölcsönzött kiállítási tárgyakat.

bic
Fa-kerékpár

Az anyagot összefogó elv pedig nem volt más, mint a megismerni vágyó, izgága, bátor és szemtelenül kreatív reneszánsznak kapcsolódási pontokat találni a mában. Ugyan a kiállításnak ezt a kissé erőltetett párhuzamon alapuló törekvését nem érdemes forszírozni. Mert ha a tárlatvezetést rögtönző főigazgató (a tárlat kurátora) nem mutatja meg, hogy a vasút őseként emlegetett brádi bányakocsi makettje mögül kikukucskálva pont a terem túlsarkában lévő sanghaji mágneses lebegtetésű vasútra látunk rá, amint épp átsiklik egy tévéképernyőn, az életben nem jövök rá. Arra se nézek.

De fordítsuk ezt a kifogást gyorsan elismerésbe: ebben a két kis földszinti és egy szem emeleti kiállítótérben annyi a látnivaló, hogy azzal egy szellősebb rendezési elveket valló muzeológus komplett reneszánsz oszlopcsarnokot népesíthetne be.

Pazarlásnak is mondhatnánk ehhez képest, hogy a komáromi Kocs községéből való magyar szabadalom – vesszőfonatú magasított oldalaival, támasztó lőcsivel több négyzetméteren terpeszkedik! Máskülönben meg hogy nyílhatna kiállítás a reneszánsz technikájáról a súlyos szekereket fölváltó magyar kocsi nélkül? Ez úgy terjedt el a XIII-XV. század Európájában, hogy több nyelvbe még a neve is (Kutsche, coach, cocci, kocz) beépült. A naponta akár 75 (!) kilométer megtételére alkalmas könnyűszerkezetű járgányon állítólag Mátyás király is előszeretettel furikázott. Hogy a kellemetlenségektől megóvják az uralkodót, a fogatot húzó két lovon kívül egy tartalékot a kocsi után kötöttek.

Leonardo repülő embere
Leonardo repülő embere

Lázár deák 1400 földrajzi nevet tartalmazó első hiteles Magyarország-térképe, a Tabula Hungariae (amelynek eredetijéből mindössze egyetlen példányt őriznek a világon) csakis azért nem kelt nagyobb föltűnést a Közlekedési Múzeum tárlatán, mert a három kiállítóteret tetőtől talpig korabeli térképekkel nyomott molinókba öltöztették, az oszlopokat is beleértve. Szinte elvesznek köztük Leonardo da Vinci csapkodószárnyas repülőgépének vázlatai. Talán ezért gondolták úgy a forrásokban feltehetően nem szűkölködő rendezők, hogy Leonardo ötletét megéri annak jelentőségéhez méltó módon illusztrálni: megépíttették a denevérmozgást imitáló szerkentyűt.

Persze, ha Kócziánné Szentpéteri Erzsébet nincs ott, senkinek nem jut eszébe lámpát gyújtani az amúgy is napsütötte teremben. Márpedig elég rányomnunk az oszlop oldalán szerénykedő, villanykapcsolónak álcázott gombra, lomhán verdesni kezd a plafonra felfüggesztett csapkodószárnyas. Afelől nyilván semmi kétségünk, hogy függesztékek híján a faszerkezetes monstrum azonnali hatállyal az alább elhelyezett, vitorlázórepülőből kialakított csörlős szimulátoron landolna (ez utóbbi szintén interaktív, magyarul bele lehet ülni). A történelmi hűség kedvéért tegyük hozzá, hogy Leonardónak nem is voltak csapkodószárnyas találmányával ”levegőbenmaradási” ambíciói. Ő a korabeli források tanúsága szerint mindössze annyit állított, hogy ha egy embert efféle szerkezettel szerelünk fel, akkor az bármilyen nagy magasságból leugorva biztonsággal érhet földet.

Anatómiai színház
Anatómiai színház

Akinek nem volt ekkora szerencséje, netán valamelyik reneszánsz korabeli járvány vagy gyógymódot még nem ismerő betegség formájában érte el a vég, jó eséllyel végezhette színpadon. A theatrum anatomicum, vagyis a XVI. századi anatómiai színház (amphiteátrumszerűen megépített, nyilvános boncterem) makettje úgy kerülhetett a Közlekedési Múzeum tárlatára, hogy a számos tudományterületet és művészeti ágat megújító reneszánsz gondolkodás technikai vívmányait a rendezők szerint nem lehetett egymástól függetlenül emlegetni. Ezért gondolták úgy, hogy a földön-vízen-levegőben közeledéstörténeti hármasságon felül csepegtetnek a kor orvostudományi felfedezéseiből, sőt a tárlat emblémájának is Leonardo híres rajzát választották. És hogy ne legyen olyan elcsépelt az amúgy már teljesen elcsépelt Vitruvius-tanulmány, engedélyt kértek a Rubik családtól, hogy a férfitestet nem kevésbé híres bűvös kockájukra nyomtathassák, s azt szuvenírként árulhassák.

Fa-autó
Fa-autó. Szkárossy Zsuzsa felvételei

Nemhogy e tárlat összes érdekes darabját, még tematikus egységeit is képtelenség lenne maradéktalanul megemlíteni. És ha kritikával illetném Kócziánné Szentpéteri Erzsébet és muzeológus kollégái munkáját, akkor az csakis az lenne, hogy a kiállítás túl gazdag az átlagos befogadóképességű agyhoz. Már elolvastuk, mit kellett ötszáz éve Jákob botján húzogatni (a szögméréshez), mi köze Kolombusz Kristófnak egy spanyol karakkhoz, miért nem forgott rendesen a szintén Leonardo által kiagyalt forgóhíd és mit rejtett Mátyás király studiolójának titkos bejárata.

Így most a múzeumi őrök kifejezett rosszallása ellenére is örömmel vetjük magunkat Giovanni Da Fontana paduai orvos-filozófus találmányának, a kötélhajtású és fogaskerék-áttétellel mozgatott faautónak az ülésére. A múzeum biztonságosan keskeny sávot alakított ki a magukat türtőztetni nem tudó felnőtteknek a kicsi kocsi kipróbálásához (gyerekeknek tilos a beülés), de a teremőr a rövidke pálya közepén így is udvariasan fölhívja a figyelmemet, hogy a kötélhúzogatásra induló, fogaskerekes fajárművel tolatni is lehet. Így kiváló manőverrel kiindulási helyzetbe parkolok, aztán visszaosonok, hogy még egyszer stikában megnyomjam a látogatók közül pillanatnyilag csakis általam ismert, titkos Leonardo-kapcsolót.

A kiállítás 2009. január 21-ig látogatható.
Valaczkay Gabriella nyerte el 2008-ban Az év legjobb kelet-európai újságírója díját. A nemzetközi díjat tíz neves médiaszakember ítéli oda. GRATULÁLUNK! A Szerk.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek