Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

AHOL NINCSENEK JÁRT ÖSVÉNYEK

A dzsungel könyve / Vaskakas Bábszínház
2022. febr. 6.
A győri Vaskakas Bábszínház ősbemutatója új köntösbe öltözteti Kipling klasszikusát: a friss adaptáció egészen más jellegű, más atmoszférájú zenei világot épít fel, mint az 1996-os Dés-Geszti-féle musical vagy az 1967-es Disney-rajzfilm. Épp itt volt az ideje egy újabb értelmezésnek, hangzásnak! SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA.

A tér tele van teljes színpadmagasságban lógó liánokkal, sűrű indafüggöny alkot átláthatatlan dzsungelt. Hömpölyög, hullámzik, lehet rajta lógni, hintázni, tarzanozni, tekeredik, gabalyodik, lüktet, megvéd, befed, de bele is lehet veszni. Élénk, de mély színek mindenhol, mintha az Avatar élő őserdejében járnánk: királykékek, napsárgák, sötétrózsaszínek, mélynarancssárgák, fűzöldek, már-már neon élénkség mindenhol. Svila Velichkova díszlete dús, buja, tele vibráló, vidám színekkel, puhasággal, hiszen az indák hajlékonyak, mintha textilből lennének. Ez a puhaság, hajlékonyság idézi a dzsungel páradús és meleg atmoszféráját. 

dzsungelvaskakas1
Berta Csongor

Ebbe simulnak bele a jelmezek, amelyek egyrészt jelzik a realisztikus állatbundák színeit, de el is lépnek a mesék és álmok világába: az állatok színeikkel bele tudnak olvadni a háttérbe, el tudnak rejtőzni benne. A farkasok színe nemcsak a szürke, hanem a kék is. Maugli loboncos haja (fej-szőre) is kék. A majmok színpompásak: zöld, sárga, rózsaszín – izgága partiarcok feltűnő partiszínekben. 

A díszlet elemei a jelmezekben is visszatérnek: az állatok szőre ugyanolyan hosszú, lógó rojtokból áll, mint amilyenekből a dzsungel, csak a méretek különböznek. Ez is jelzi: ők egyek a természettel, részei annak, egy anyagból vannak a körülöttük lévő környezettel. Mozgás közben a jelmezek is folyton ide-oda hajlanak, lengenek, hullámzanak, mint az indák. Ez is megkülönbözteti az állatokat az embertől: a testüket borító szőr (jó, kivéve Kát). Néhány állatnál a jelmez alatti alapruha indiai bugyogó – utalva az eredeti mű helyszínére, környezetére.

A Markó Róbert rendezte előadás központi eleme a mozgás. Ladányi Andrea koreográfiája áthat minden jelenetet, nemcsak a zenei betéteket: szerves része a figuráknak és a dzsungel világának. Egyrészt jelzi az állatok életének alapvető elemét, az állandó mozgást: futás, rohanás, ugrás, lendülés, üldözés, menekülés, rejtőzködés, izmok, ízületek, inak edzése. Az állatszereplők folyamatosan mozognak, ez a színészektől kiváló fizikai erőnlétet kíván, rugalmasságot, gyorsaságot. A mozgás arra is alkalmas, hogy kifejezze az életkort: a mozgékonyság, fürgeség, ugrándozás összekapcsolódik a kölyökkorral, a lassúság, megfontoltság a bölcs öregek sajátja. Humorforrásként is jól működik, főként a tájidegen emberpár esetében. A különböző állatfajoknak sajátos mozgásuk van, a hasonló mozgás jelzi az összetartozást, ezenfelül a mozgás az egyes, egyénített karakterek jellemét is kifejezi.

dzsungelvaskakas2
Jelenet az előadásból

A zenei világ Rab Viki alkotása, ami Kipling művének eredeti közegét hozza vissza. Nem hagyja, hogy elfelejtkezzünk róla: az indiai dzsungelben vagyunk (megjegyzés: a Helikon zsebkönyvek sorozatban nemrég megjelent változatban a fordító például törekedett arra, hogy a nevek írásukban is jobban tükrözzék keleti/indiai vonatkozásukat). Az előadásban a zene hangzása, a zenei világ hozza ezt vissza a legerősebben: az indiai muzsika dallamai, hangszerelése, többek között a szitár hangjának megjelenése idézi fel az egzotikus kultúrát. 

Nagy Orsolya dramaturg adaptációja jól gördülő, bájos, érzékeny, humoros olvasat, tele szép, őszinte és bensőséges pillanatokkal. A színház elsősorban az ovis-kisiskolás korosztálynak szánja az előadást, persze a nagyobb tesóknak és a szülőknek is el-elejtve néhány poént, kikacsintást. Az alkotók elmondása szerint a közösséghez tartozás, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, a beilleszkedés, majd az elbúcsúzás az óvodás és kisiskolás korosztálynak aktuális témák. De ezen felül vagy e mellett van a történetnek egy másik, általános érvényű olvasata. 

Ahogyan sok népmesét is, A dzsungel könyvét is olvashatjuk az individualizáció folyamatának leírásaként, az identitáskeresés lépéseinek történeteként. Maugli – miközben meg kell vívnia a harcait – végig azt keresi, hogy ki ő és hova tartozik. Se nem farkas, se nem ember: mindenhol idegen. Bejárja az identitáskeresés állomásait: kutatja, hogy miben azonos a többiekkel, és miben különbözik mindenki mástól. A különbségei magányossá teszik. Nincs előtte járt ösvény, nincs, akihez tartozhatna. Meg kell tanulnia, hogy kikre számíthat és kikre nem. Ha úgy tetszik, nyomoz: annak a nyomait keresi, miként határozhatná meg magát és a saját helyét a világban (dzsungelben). Ez mindannyiunk életében újra és újra felmerülő kérdés.  

dzsungelvaskakas3

Van még egy fő motívum, ami minden életkorban fontos lehet: a dzsungel törvénye. Kell egy morális ösvény, amin végigmenve az ember gyereke – ha nem lép le róla – emberré válhat. Kell, hogy legyenek szabályok, amik mentén valahol mégis csak meg lehet különböztetni a jót és a rosszat. Vagy legalábbis azt, hogyan lehet együtt élni úgy, hogy nem pusztítjuk magunkat, egymást. És a természetet. A dzsungel az élet, a világ metaforája. A dzsungel törvényei azonban egyszerre lehetnek a morál emberi törvényeivel megegyezőek és ugyanakkor az emberek civilizált (azaz romlott, kegyetlen, logikáltan, önző) törvényeivel szemben valami tiszta, ősi, természeti törvényszerűségek. 

Mindkettő működik párhuzamosan, és a gyerekek mindkettőt értik egyszerre. Hiszen könnyű azonosulni a főhőssel, aki ember vagy farkas, de mindezt megelőzve elsősorban: KÖLYÖK. Azaz gyerek. Szertelen, hiszékeny, mert bizalommal teli, hirtelen érzelmű, ártatlan, játékos, túlmozgásos, de főképp: kíváncsi! Tanulja az életet és az élet törvényeit. 

dzsungelvaskakas5
A képek forrása: Vaskakas Bábszínház

Berta Csongor (a vajdasági származású színész, bábszínész, rapper vendég, jelenleg a veszprémi színházból) kölykös hangjával, izmos testalkatával, fürgeségével, minden vésszel szembenéző életerejével, rugalmasságával és naiv jókedvével olyan hős, akivel jó azonosulni. Kocsis Rozi és Szúkenyik Tamás a szülők generációját képviselik: biztos, biztonságos hátteret adnak a fiatalságnak. Nagy Petra akadálypályának is beillő kígyójelmezét elegánsan működteti, Csernák Norbert eh. selyemfinom hangjának fenyegetésében és nagyvadakat idéző mozgásában benne van az erő hatalmának érzete, és az ezzel való visszaélés gátlástalansága. Ugyanők ketten börleszk-párost adnak a gyerekek legnagyobb örömére az angol Mary és George szerepében (a szülők közben a gyarmatosítók attitűdjén merenghetnek). Bora Levente Tabakit teszi hangjával a számító sunyiság hatalomhoz törleszkedő archetípusává. Vitányi-Juhász István kirobbanó energiáit most a megbízható barát és testvér szerepébe sűríti. 

A kölyökből a történet végére felnőtt lesz: szívünkhöz szól, mikor a dzsungel jelmezét, loboncos haját levetve egy mai fiú áll a nézők előtt, aki ugyanúgy összeköti a színpadot a nézőtérrel, ahova kisétál, mint ahogy Maugli összeköti az állatok és az emberek világát azzal, hogy rájön: nem úgy kell tekintenie magára, mint aki sem ember, sem farkas, sem ide, sem oda nem tartozó otthontalan, hanem mint aki mindkettő, és aki világok közötti közvetítő lehet, ha otthonra talál saját magában.  

Az előadás adatlapja a Vaskakas Bábszínház honlapján itt található.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek