Itt a június, arcunkat a fény felé fordítjuk, és nekünk nyílik az út mentén a sok kis virág. Ahogy enyhül a karantén, egyre többen indulnak el a műfények útjain, az újra nyitó bevásárlóközpontok, galériák és múzeumok felé. Ami a vizuális kultúra intézményeinek kapuit illeti, hát… azért azok még csak résnyire nyílnak (ha egyáltalán), és sajnos, lesznek szép számmal olyan helyek is, amik végleg zárva maradnak. Az UNESCO a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának egy friss tanulmányára hivatkozva azt valószínűsíti, hogy a világ múzeumainak legalább 13%-a nem fog újranyitni; kész, bedőlnek az elmúlt időszak kényszerszünete miatt.

Várjuk ki, persze, mit is tehetnénk, mint hogy várunk – arra, hogy meglegyen az oltóanyag, vagy a nyájimmunitás, vagy csak hogy tűnjön el a vírus magától, huss!

Elija Liisa Ahtila műve.

Műtárggyal való találkozásra – legalábbis egy darabig még – az interneten keresztül lesz legkönnyebben lehetőségünk. „A világ 10 (20, 50, stb.) legjobb virtuális múzeumi látogatása” című összeállítások elöntötték a közösségi felületeket az elmúlt időszakban, és nem véletlenül: a korlátozások idején a nemzetközi színtér nagy, közepes és kisméretű kiállítóhelyei szinte mind jelezni akarják, hogy megvannak még, és ha visszaáll a normalitás  – akármennyi kérdőjelet vet is fel a régi normalitáshoz való visszatérés vágya –, visszavárják látogatóikat. A bezárt múzeum- és galériakapuk mögött zajlott/zajlik a képernyőkre koncentrált aktivitás, minden magára adó hely igyekezett még egy szinttel magasabbra hozni a már korábban is meglévő online jelenlétét.

(És ha már itt tartunk, tessék, itt van egy ötvenes lista, amit a CNN Underscored munkatársai állítottak össze az általuk legéredekesebbnek tartott múzeumok, galériák és világörökségi listán szereplő helyszínek virtuálisan bejárható terepeiből.)

Az online jelenlét elsődleges eszköze továbbra is a műtárgyak képernyőn való megmutatása, de emellett erősebb hangsúlyt kapnak mostanában az interaktivitás különféle eszközei, azaz olyan múzeumi programok, amelyek a közönség bevonását célozzák különféle online, az adott helyhez köthető tevékenységekkel. A cél a hely látogatóinak közösséggé formálása, lojálissá tétele vagy legalábbis csábítása a visszatérésre. A túlélés záloga lehet, ha egy múzeum/galéria/kiállítóhely körül van egy aktív, esetenként anyagilag is támogató közösség/közönség. (Persze amennyiben egy európai szinten normálisan működő kulturális és gazdasági környezettel számolunk….).

És be is van vetve minden: videók 360 fokos körbeforgással és hangalámondással, virtuális séták műtárgyakra kattintva előugró információkkal, slideshow-k, fokozott Instagram-aktivitás, kurátori beszélgetések, online workshopok – csak a technika és az adott intézménynél dolgozók kreativitása szab határt a lehetőségeknek. Nem véletlen, hogy azoknál a software cégeknél, amelyek kiállítóhelyek számára kínálnak multimédiás megoldásokat, érezhetően megnőtt az érdeklődés.

Persze előfordul, hogy az ember nem intézmények vagy alkotók szerint keresgél a neten, hanem tematikusan. Mi most ezt tettük, és a karantén alatt teljesen kibomlott tavasztól megihletve, a címben jelzett fák, virágok, fény útvonalon haladva három csodás, online megtekinthető, mintegy klasszikus kiállítást ajánlanánk.

FÁK

A londoni Southbank Centerben, Európa legnagyobb művészeti komplexumában is zárva tartják az összes részleget (információk szerint június 30-án nyitnak újra), így az épületegyüttesben a vizuális kultúrának otthont adó Hayward Gallery-t is, ahol normál körülmények között évente 3-4 nagy kiállítást rendeznek modern és/vagy kortárs munkákból. A galéria legutóbbi, A fák között című bemutatója 30 különböző nemzetiségű alkotó fákat ábrázoló, azoktól ihletett munkákból nyílt márciusban és (elvileg) májusban már zár is. Vagyis a különben csodásnak, sokszínűnek és felkavarónak mondott kiállításra teljes egészében ráült a COVID-19, így valószínűleg jóval kevesebb figyelmet kapott, mint amit megérdemel. Hogy mennyire izgalmas módon összerakott anyagról van szó, az a galéria honlapjára kitett virtuális sétából – amit a galéria igazgatója tart –  valamennyire kiderül, de ebben a témában érdemes nézegetni az Instagramjukat is.  is. Persze nem lesz ugyanaz, mintha élőben állnánk pl. a finn Elija Liisa Ahtila horizontálisan elfektetett lucfenyője előtt, ami közel életnagyságban a galéria teljes szélességében végigfutó, hat képernyős videóinstalláción  jelenik meg; vagy Jennifer Steinkampf szintén egész falat betöltő, animált levelű nyírfái előtt, amelyeknek rezgése nyugtalanságot kelt és elbűvöl.  

VIRÁGOK

Van Gogh Museum, Amszterdam.

Óriási fák után óriási hatású virágok. Az amszterdami Van Gogh Múzeum június elsején nyílt újra, előtte csak virtuálisan lehetett belépni van Gogh feszültségekkel és robbanó színekkel teli világába. A múzeum site-jának olajozottan sikló menüpontjai között a „Meet Vincent” aloldalakon remekül strukturáltan tálalnak mindent, amit a festő életéről és művészetéről dióhéjban lehet tudni; a képekre kattintva pedig jönnek a hozzájuk tartozó alapinformációk – nem  túl sok, de nem is túl kevés (szóval nem is csak a cím és a dátum), az egész annyira addiktív, hogy órákra ott lehet ragadni. Pedig a színes-szagos élvezet a múzeum Youtube csatornáján  vár igazán, egy hét részesre bontott virtuális múzeumlátogatás formájában. Spoiler: virágzó fák és az első napraforgók az ötödik részben!

FÉNY

A különös öltözetű (és élettörténetű) Kuszama Jajoi ezernyi fényponttal csillogó Infinity Mirrored Roomsairól sok írás született már, de ez is egy olyan műalkotás  amivel egy térben kell/kéne lenni, hogy igazán érezze az ember. Kuszama élete során eddig húsz ilyen munkát készített, és ezeket a világ különböző kortárs galériáiban mutatták/mutatják be. A bökkenő többnyire az, hogy aki eljut a műveknek otthont adó helyekre, az többnyire csak alig egy percig élvezheti a látványt, limitált a tartózkodás a nagy fokú érdeklődés miatt. Még egy okkal több tehát, hogy kutakodjunk a neten, és a fellelhető virtuális túrákon annyi időt töltsünk, amennyit csak akarunk.

Élőben pl. a kortárs műveknek otthont adó The Broad múzeumban nézhetnénk meg, ami többek között azzal is vonzza a látogatók százait, hogy a filantróp gyűjtőpárosnak, Eli and Edythe Broadnak köszönhetően a múzeum nem mindennapi gyűjteményének látogatása ingyenes. Addig is amíg eljut oda, nézegessen fényfoltokat a neten!