Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KOSZT, KVÁRTÉLYT

Pintér Béla: Szutyok / Jászai Mari Színház, Tatabánya
2019. nov. 21.
2009 óta tíz olyan évünk telt el, amely sokat változtatott társadalmi állapotokon, helyzeteken, politikai irányokon, célokon, hangsúlyokon, hangulatokon. Feltehető, hogy Pintér Béla ma nem írná meg a Szutyokot (mármint ha akkor nem írta volna meg), vagy talán: ma nem a Szutyokot írná meg. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
Pintér Béla 2009-2010-ben írta Szutyok című drámáját, s 2010 márciusában – pár héttel az országgyűlési választások előtt – tartotta társulatával a bemutatót. 2009-ben Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon vezette Magyarország kormányát, sok minden történt akkor – egyebek közt: megszorítások, a forint negatív rekordja; 313,50-ig gyengült az euróval szemben, 22 nagyközség várossá avatása, Sólyom László köztársasági elnök aggályos látogatása Székelyföldön, valamint eltanácsolása a szlovákiai vizittől, Marian Cozma kézilabdázó meggyilkolása, Kecskeméten a Mercedes gyár alapkőletétele, 100 milliós végkielégítés a BKV egyik továbbdolgozó főnökének, lövöldözés a pécsi egyetemen, a független színházak csúcsot döntő állami finanszírozása, és sorolhatnám tovább. 
 
Bakonyi Alexandra, Crespo Rodrigó
Bakonyi Csilla, Crespo Rodrigo
Ami a fontos események közül minden bizonnyal hatást gyakorolt a Szutyok megszületésére: 2009-ben fogták el a 2008-ban kezdődött romagyilkosság-sorozat tetteseit, nyáron pedig feloszlatta a bíróság a 2007-ben alakult Magyar Gárda Mozgalmat. (Aztán két héttel később hasonló vezetéssel, célokkal és nyilván ugyanazokkal a tagokkal megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.)
 
2009 óta tíz olyan évünk telt el, amely sokat változtatott társadalmi állapotokon, helyzeteken, politikai irányokon, célokon, hangsúlyokon, hangulatokon. Feltehető, hogy Pintér Béla ma nem írná meg a Szutyokot (mármint ha akkor nem írta volna meg), vagy talán: ma nem a Szutyokot írná meg. Bár azt nem tudjuk, hogy ma mit ír Pintér Béla. (Karácsonyra kiderül!) A Szutyok egyik korabeli kritikájában olvasható olyan megállapítás, miszerint a Pintér-féle szövegek szükségszerűen megkövetelik a Pintér-féle színházat, ezért mások aligha fognak valaha is hozzányúlni például ehhez a színdarabhoz. Erre a feltevésre rácáfolt a színházi élet.
 
A Szutyok átment az időn. Konkrétumainál fogva nem érződik kifejezetten aktuálisnak ma, ez azonban egyáltalán nem ártott meg neki. Inkább új lehetőségeket teremtett a színrevitel számára. Amikor három éve Hargitai Iván Székesfehérváron megrendezte, szikár, józan, már-már időtlen, sorszerű tragédiaként keltette életre erőteljesen. A mostani, tatabányai premiert rendező Guelmino Sándor pedig mintha arra látna sanszot a műben, hogy kicsit ellépve a realitástól, a groteszk felé tágítsa. 
 
Egri Márta
Egri Márta
A tatabányai bemutató humora talán egyneműbb és elrajzoltabb, mint amit a Pintér Béla-i színházban hidegből forróba mártogattatva élvezünk, de megteremti a maga létjogosultságát és saját stílusát. Példának hozni talán elég azt a momentumot, amikor a gyereket örökbe fogadni szándékozó házaspár a nevelőintézetben a nyolcadikosokkal találkozik. Úgy jönnek a gyerekek, hosszú, csuklyás darócruhában, az őket bezáró gurulós ketrecet tolva, mintha az inkvizíció börtönében senyvednének. Illik hozzájuk felügyelőnek Egri Márta két ember magasnyi gondozónője, aki óhatatlanul felülről beszél mindenkivel és mindenkihez, és áramos viperabottal fegyelmez, ha akar. (Persze egy ilyesfajta színpadi képhez sokkal előnyösebb lenne a nagyszínpad, mert akkor nem vennénk észre a praktikus megoldást, például a szoknyarészt görgető, toló-szállító munkatárs fehér edzőcipőjét. De hát a színház is olyan, mint az élet: néha elvárja, hogy tapintatosan ne nézzünk oda.)
 
A tragédia szele úgy húz végig az előadáson, ahogy kell. Crespo Rodrigo és Bakonyi Csilla Attila–Irén párosában szavak nélkül is az asszony a meghatározó, talán mert oly jeges felháborodással tud nézni a férjére, amikor nem tetszik neki valami. A feleség a felelőse a kis piros mézeskalácsszíveknek, amelyek afféle valutaként működnek: fizetni lehet velük, zsebbe. Danis Lídia cigánylánya minden Aniták leganitábbja: nemcsak a toposzokat hozza, hanem az ellenállhatatlanságot is. Sokáig bizonytalanságban tart mindenkit, hogy kedvessége, simulékonysága mennyiben őszinte és mennyiben megjátszott. Közben a színésznő csendben felépíti az átmenetet a teljes hitelességhez; mire elnyeri az „édesapám”-ból Attilává lett férfit, addigra nincs kétségünk sem a lány érzelmei felől, sem pedig afelől, hogy ő is csak vesztese ennek a történetnek, akár a többiek.
 
Szakács Hajnalka nagy színészi határozottsággal és elszántsággal szegül szembe örökbefogadó szüleivel és a közönséggel egyaránt. Girhesíti a tartását, otromba rémfogsort visel, amely ki is dülleszti a száját – nem jó ránézni erre a kis penészvirágra. Undorhatással dolgozik, akárha a Koldusopera szakértői tanították volna ki. Karcos, éles hangot használ, amin átüt olykor a szűkölő kétségbeesés. Érzékeny, arányos, méretes alakítás a színésznőtől.
 
Crespo Rodrigo, Szakács Hajnalka, Bakonyi Csilla. Fotók: Jászai Mari Színház
Crespo Rodrigo, Szakács Hajnalka, Bakonyi Csilla. Fotók: Jászai Mari Színház
Az elöregedő falu népét karakteresen és plasztikusan elevenítik meg a további szereplők. Vékony hangocskájával egy húszast rátagadhat a korára Széles Tamás, s ízes figura a Bruce Lee-s színes inget falusi eleganciával viselő Baksa Imre is. Az pedig, ahogy Egri Márta mell alá, has fölé felhúzva viseli a rakott szoknyát, mindent elmond az asszony nemzedékéről és divatiskolájáról. Kárpáti Enikő tévedhetetlenül öltözteti a szereplőket, és az is biztos, hogy minden egyes reklámszatyor – ül. 
 
Bátonyi György díszlete alapvetően az ironikus-népiesből indul ki, szinte egybemosva Csővár hétköznapi valóságát és a helyi színtársulat népi eredetű amatőr művészetét. Ennek a vegyítésnek legszebb mintadarabja talán az Etus néni kerekes széke, amit matyóhímzéses textilborítás véd a viszontagságoktól. A tornácos porta – amely az Örkény színházi Anyám tyúkja bájosan habókos másának tetszik – egyszerre szolgál a főhős, Hidegföldi Attila otthonaként és színjátszó csoportja balladaprodukciójának díszleteként. A tornác a templom szerepébe is beugrik: a falu népe ott ül a misén, a rivaldánál épp csak be kell lógatni számukra felülről egy fél papot. Ezenközben a templomot kerülő Béla kalauz (Honti György) épp használja Rózsit. A férfi vonzódása a csúnya lányhoz erősen korlátozott: mielőtt rámászna, a fejére húz egy nagy, kék ásványvizes palackot. Ez igazán Pintér Béla-i ihletettségű, fájón röhögséges poén.
 
Van aztán függőleges reluxaszerű erdőfüggöny szarvas sziluettjével, szívablakos budi (Örkény másodszor!). Az utóbbiba valósággal beesnek Hidegföldiék, amikor először pillantják meg örökbefogadott Rózsijuk borzalmas fogsorát. Pompás példány a teherautó-gumiban termesztett kétdimenziós fa is, amely szerényen végigéli természeti életét az évszakok változása során. (Vivaldi magától értetődően dukál. Az előadás zenei anyaga egyébként követi az eredeti bemutatóét, bár ez-az még pluszban felhabzik, Emmanuelle-től Nessun dormáig.) A szereplők mágneses levelek felhelyezésével lombosítják ki a fát, de a legszebb mégiscsak az, amikor közösségileg felszedik rá a cseresznyét, hogy utóbb leszedhessék.
 
Guelmino Sándor rendezésében erős a színházcsinálói szál. Kardos Róbert Regős János-száma igazi bónusz, de ettől a muris betéttől függetlenül is érdemes végigkövetni a csővári színházművészeti vonulatot. Hidegföldi Attila népballada-feldolgozása hideglelős katyvasza kommersznek, musicalnek, népművészetnek, igaznak és gagyinak. Aztán kurzusváltás következik, jön az új „művészeti vezető” Honti György Bélája személyében. Ő – aki valami értelmezhetetlen tatutárgyat visel a nyakában – a Rovarok című irányadó művével, doromb- és tekerőlant-használat mentén jelöli ki a társulat útját. Úgy is ér véget a tatabányai Szutyok-előadás, hogy már látjuk az ősi forrásokhoz visszatérő, vérdilettáns színházi jövőt. 
 
Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található. 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek