Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

BEFEJEZETLEN HONFOGLALÁS

Alice Munro: Kilátás a Várszikláról
2018. dec. 7.
A Nobel-díjas alkotó nagymestere a kisprózának, rejtélyes, titokzatos tünemény, igazi realista, de a dokumentumokat is bőséggel felhasználó novelláiban mindig hagy valamiféle rést a misztikumnak. Pontosan annyi valóságot enged be írói világába, amennyi talányt. SÁNTHA JÓZSEF RECENZIÓJA.
A Park Könyvkiadó gondozásában a 20. század egyik legeredetibb angol nyelvű, Nobel-díjas prózaírójának, a kanadai Alice Munrónak immár tizenegyedik kötete jelent meg. Ebben a regényben a családja történetét dolgozza fel. Ritkán adatik meg ekkora figyelem a magyar könyvpiacon egy kortárs alkotónak, aki nagymestere a kisprózának, rejtélyes, titokzatos tünemény, igazi realista, de a dokumentumokat is bőséggel felhasználó novelláiban mindig hagy valamiféle rést a misztikumnak. Pontosan annyi valóságot enged be írói világába, amennyi talányt. Írásaiból nagyon gazdag képet kaphatunk Kanada betelepülőinek elmúlt száz éves történéseiről. Miféle érzés is kanadainak lenni skót ősökkel? Mintha még mindig egy befejezetlen honfoglalás zajlana a lelkekben, ahol az angol reformációnak különböző szektái is élnek, ahogy nyelvileg az amerikai, angol, skót föld különböző dialektusai, nyelvkincsének, szokásainak a különbsége is érezhetően jelen van. (Nagyapja a testvérével beszélgetve az árnyas fa lombja alatt, hirtelen a gyerek számára teljesen érthetetlen, még a bevándoroltak ősi skót kiejtésére vált.) 
 
Szagáról, ízéről érezzük meg ezt az alapvetően vidéki életet, a természet vadregényessége, a paraszti munka nehézsége, és a puritán életszemlélet a maga brutalitásában és kétértelműségében mutatkozik itt. Már ismerősként merülhetünk el ebben a világban, hála a kiadónak, és e sorozat kitűnő fordítóinak. (Mesterházi Mónikának, Rakovszky Zsuzsának és az új kötetet jegyző Lukács Laurának) De miközben csodáljuk Munro mély szociológiai, lélektani, történelmi ismereteinek gazdagságát, hamar rájövünk, hogy az író nem akar az olvasóval egyértelmű igazságokat elfogadtatni, prózája ennél sokkal összetettebb, néha kegyetlenebb, elbeszéléseinek egy része a bűnügyi regények ravasz logikájával él.
 
Az Egy jóravaló nő szerelme című hosszú elbeszélésében egy optikus halálának kései megfejtését boncolgatja. A férfi egy folyóban lelte halálát, amikor autójával valószínűleg figyelmetlenül lecsúszott az útról. A városban betegápolóként dolgozó Enid azonban a gondozottja halálos ágyán egy másik, hitelesnek tűnő vallomást kénytelen meghallgatni, ezek szerint az ő férje ölte meg az optikust, amikor vizsgálat közben hazatérve, kétes helyzetben találta őket. A férj agyonveri az orvost, majd az autóját belevezeti a folyóba. Enid egy krimibe illő tervet eszel ki a férj leleplezésre. De az utolsó pillanatban mégis meggondolja magát, mintha az igazság is csak az emberi fantázia egyik lehetősége lenne.
 
Még ennél is brutálisabb és megrázóbb a Dimenziók című elbeszélés. Egy házasság története, ahol szinte semmi nem utal az elkövetkező tragédiára. Egy három gyermekes asszony, Doree megunva férje örökös ellenkezését, egy este otthagyja családját, és egy barátnőjénél éjszakázik. Reggel hazatérve, a lépcsőn ülő férje, Lloyd figyelmezteti, hogy ne menjen be a házba. Éjjel megölte három kiskorú gyermeküket. A miértre nincs igazából megfelelő válasz. A férjet elmebetegnek nyilvánítva bolondokházába zárják. Az asszony kényszeresen látogatni kezdi gyilkos férjét, aki később is zavaros leveleivel próbálja egy szörnyeteg hiteles lényét számára elmagyarázni. Azt állítja, hogy ő már más dimenziókba lépve rendszeresen felkeresi a megölt gyerekeit. Doree az őt támogató pszichiáternek megvallja: „Mi más haszna lenne a világon(…), miért van itt, ha nem azért, hogy meghallgassa Lloydot.”
 
A családja történetét kutató, most megjelent regényszerű mű is hasonló írói eszközökkel él. Az írást a skót ősök iránti elkötelezett dokumentumszerűség határozza meg. Az írónő a 19. század második évtizedében Amerikába távozott felmenőinek nyomait kutatja. Meglepően sok jelet talál, az ük-ősei Dél-Skóciában lévő sírköveit, egyházi iratokat, az emigrációban részt vevők adatait, sőt egy naplót is, amely annak tanúsága, hogy a reformáció eredményeként még a skót parasztok is elsajátították a betűvetés tudományát. A kibontott, regényes honfoglalás leírása után az író hirtelen kijelenti, hogy néhány valóságos dokumentumon kívül mindez a saját fantáziájának terméke.
 
Főként ősei apai ágát követi nyomon (Laidlaw), a nagyszülők elbeszéléseiből kibontakozó, már sokkal hitelesebb történetet, ami Kanada meghódításának, paraszti birtokbavételének leírása is. A leszármazottak mindig új területet meghódítva juthattak csak földhöz, minden nemzedéknek fel kellett építenie a saját házát, települését, kemény munkával és az otthonról hozott puritán életszemléletükkel boldogulhattak. Közben bizonyos legendák is megdőlnek, például a nagyszülei boldog házasságáról kiderül, hogy a nagyanyja nem ment feleségül a szerelméhez, annak erkölcsi botlása miatt, de még a férje halála után is gondoskodik a hajdani vőlegényéről. A szülei élete is tele iparkodással és kudarcokkal. Anyja korai betegsége, apja vállalkozásának csődje miatt már csak mint egy romokban heverő farmra nézhet vissza a gyermekkorára. A történetek sokaságán keresztül nézve a múlt szereplői és eseményei inkább pókháló-lepte fájdalmas árnyak, amelyek hajdan még az élet egyetemes diadalát sugallták a legyőzendő körülmények ellenében. Ami száz éven keresztül erőt és hitet adott a szülei és az író számára, már olyan korlátokat jelent, s csak ezeken túllépve érhet el az ember a saját mikrovilágából a nagyvilág forgatagába. A regény e mélységesen személyes vallomás írói kibontakozásának a hiteles története is.
 
A kötet címe nagyon beszédes. A kivándorolni szándékozók egy csoportja 1800 körül a legendák szerint egy edinburgh-i kocsmázás után felmászott a Várszikla tetejére, és a ködös távolba mutatva a Forth-öblön túli Fife megyére bökve kijelentette, hogy az ott Amerika. Mindez az olvasó számára azt a képzetet kelti, mintha a kései leszármazottak ma sem tudnák, hogy miért is indultak el, és miért képtelenek megérkezni. 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek