Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

VÁSÁRI LÁTVÁNYOSSÁG

Wonder Wheel: Az óriáskerék
2017. dec. 5.
Az idei Woody Allen-film is megérkezett a mozikba. A Wonder Wheel: Az óriáskerék – stílszerűen – megfutja a szokásos, mestertől elvárható tiszteletköröket, a kilátás sem rossz a tetejéről, de nem akkora élmény, hogy befizessünk egy újabb körre. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA.

Woody Allen most épp drámaira vette a figurát: a Wonder Wheel: Az óriáskerék azonban korántsem ér fel a legjobb műfaji vállalásaihoz (Bűnök és vétkek, Match Point). Látjuk az emberi tragédiát, felfogjuk a hősnő helyzetének abszurditását, döntése súlyát, az igazi megrendülés végül mégis valahogy elmarad, igyekezzék bármennyire is a főszerepet játszó Kate Winslet a Coney Island-i pincérnő, Ginny szerepében. 

A második házasságában fuldokló nő története az 1950-es évek New Yorkjában, még pontosabban a Coney Island-i vidámparkban bontakozik ki: itt él a negyvenhez közelítő Ginny az egykori freak show helyszínéből átalakított szolgálati lakásban a második férjével, a körhintára felügyelő iszákos Humptyval (Jim Belushi) és az első házasságából származó moziért rajongó piromániás kisfiával, Ritchie-vel (Jack Gore).

A lakásból rálátni az óriáskerékre, a film központi metaforájára, amit kedvünk szerint értelmezhetünk (az élet körforgása; egyszer lenn, máskor fenn; sorskerék, stb). De ugyanígy metafora, hangulatfestő stíluselem az is, hogy az óriáskerék javarészt kitakarja a szabadság szimbólumát, a végtelen óceánt; a neonfények pedig éjszakánként mindent sejtelmesen megvilágítanak a szobákban, egy percig sem hagyván nyugtot a zaklatott idegrendszernek. 

Ezeknél az áthallásoknál jóval szájbarágósabb a film narrátorának, Mickey-nek (Justin Timberlake) a foglalkozása, aki nyaranta életmentőként dolgozik a parton (a nála jó tíz évvel idősebb Ginny épp arra vár, hogy valaki mentőövet dobjon neki, és megszabadítsa a boldogtalan életétől). A férfi túl ezen drámaírónak készül, az NYU-ra jár, Greenwich Village-ben lakik, és romantikus sétákat tesz az éjszakai tengerparton, valamint a japánkertben hősnőnkkel, aki egykor maga is fellépett színésznőként, első férje pedig szintén egy művészlélek, egy dzsesszdobos volt. 

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből

A pincérnő és az életmentő beszélgetéseiben nem csoda hát, hogy drámaírók nevei repkednek Eugene O’Neilltől egészen Tennessee Williamsig. Szintén szándékos, hogy épp ők jönnek elő: a történet egyes motívumaiban ugyanúgy megidézi Az ifjúság édes madarát (fiatalabb férfi, idősebb nő viszonya), mint A vágy villamosát (alkohol, kapaszkodás a dicső múltba) vagy az Eljő a jegest (vágyálmok kergetése). És akkor az önidézetekről, a kedvenc Woody Allen-témákról/motívumokról még nem is beszéltünk (szerelmi háromszög, romantika az esőben, a döntésével istent játszó főszereplő – utóbbi áthallás a Bűnök és vétkekkel vagy a Match Pointtal; de megemlíthetjük akár az Egy másik asszonyt is, amelyben Gena Rowlands a kiszámíthatatlan szerelmes szenvedéllyel helyezte szembe a kiszámítható partnerkapcsolatot). 

A fent említett szerelmi háromszög egyébként Humpty váratlanul felbukkanó lányának, Carolinának (Juno Temple) köszönhetően rajzolódik ki, aki gengszter férje elől menekülve keres oltalmat rég nem látott apjánál és mostohaanyjánál. Egészen addig működőképesnek is bizonyul a kapcsolatuk, amíg az esti iskolába is beiratkozó és új életről ábrándozó Carolinát Geeny be nem mutatja az életmentő Mickey-nek. 

A képek forrása: MAFAB
A képek forrása: MAFAB

Wonder Wheel: Az óriáskerék Vittorio Storaro operatőrnek és Kate Winslet alakításának hála míves képi kompozíciókban és figyelemre méltó drámai szcénákat felvonultatva halad előre; az igazi drámát, amit az eseményeket szemlélve át kellene éljünk, azonban nem érezzük át. Nem lesz a filmből új Match Point, aminek az oka ugyanúgy kereshető a túl sok idézetben/metaforában/áthallásban, mint az ötvenes évek iránti túlzott nosztalgiában vagy éppen magukban a karakterekben. Carolinából nem válhat egy Dolores Paley (Angelica Huston alakította őt a Bűnök és vétkekben) vagy egy Nola Rice (Scarlett Johansson szerepe a Match Pointból), mert a sorsa kevésbé izgalmas fordulatokat tartogat, mint az említett figuráké.

És hiába játszik Geeny istent: az általa gyakorolt deus ex machina inkább szánalmasnak, mint megrendítőnek mondható – az óriáskerék metaforájánál maradva: hősnőnk története látszatmozgást mutatva leír ugyan egy teljes kört, valójában viszont egy tapodtat sem halad előre. Értjük, hogy Geeny drámája valójában abban áll, hogy elhitte, valami megváltozhat, és hogy meggyőzte magát róla, ő a főszereplője a darabnak, amit Mickey rendezett, és amelyben végig csak mellékszerepben tündökölhetett, ám ettől még az összbenyomás az, hogy egy jó, de semmiképpen sem korszakos előadást láthattunk, amit másnapra el is felejtünk.   

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek