Zsótér Sándor lengő pólós, farmernadrágos alakja fel-feltűnt az általa rendezett előadások nézőterén is. Kíváncsian figyeltem, ahogy láthatatlan karmesterként odaintett a színészeknek, miközben leplezetlen érdeklődéssel követte az előadásokat. BALÁZS NÓRA BESZÁMOLÓJA.
Zsótér Sándor, a fesztivál idei díszvendégének neve fémjelezte a 26. THEALTER középső napjait, akit színészként, független és kőszínházi előadások rendezőjeként egyaránt megismerhetett a fesztivál közönsége. A THEALTER-en látott Zsótér-előadások mindegyike erőteljesen színész- és szövegközpontú, pontosan kitett hangsúlyokkal, rafinált, korántsem tolakodó utalásokkal. Klasszikus darabokba öltöztetett kortárs színház ez a javából, amely felül tud emelkedni bármilyen közeg elvárásain.
Zsótér Sándor az Aranjuezi szép napok című előadásból |
A laza, ám magabiztos figyelmet lehetett látni rajta Aranjuezi szép napok című előadás férfijának szerepében. Az akciók nélküli előadás egyetlen nyári beszélgetés a mindvégig egy asztal két oldalán ülő nő és férfi közt. A férfi inkább kérdez, a nő pedig szívesen meséli magányosságának történetét. Míg Eke Angéla karaktere impulzív, az emlékezés szenvedélyétől fűtött, Zsótér férfiját visszafogott kíváncsiság és rejtett fölény jellemzi. A szerelmi önéletrajzát mesélő nő kitárulkozik, a férfiról azonban csupán hanghordozása, testtartása árulja el azt a feszültséget, amit ez a váratlan, ám vágyott bensőségesség kelt benne.
A Macska a forró bádogtetőn az egyetlen kőszínházi produkció a programban, amelyet azonban a teljes fesztiválhoz hasonlóan a THEALTER nevében is hirdetett (gondolat-)szabadság jellemez. Kezdve mindjárt azzal, hogy a kecskeméti Katona József Színház előadásához Tennessee Williams szövegének saját fordítását használta a rendező (fordítók: Ambrus Mária és Zsótér Sándor, dramaturg: Ungár Júlia). Az így létrehozott nyelv fikciós időt és teret teremt, egy elképzelt, ám nagyon is ismerős mában vagyunk, ahol gyapotot termesztenek a Duna-deltában és képtelen angol tükörfordításokban, nagyon cakkosan társalognak a borsodi dombok között.
Ezt a közeget, egyáltalán nem meglepő módon, a hazugságra való hajlam szervezi, ahonnan a szereplők számára kiút csupán az alkohol vagy a halál. A jómódú ültetvényes család épp a végső nagy átverésre készül – azért gyűlnek össze az utolsó stádiumos rákjáról mit sem sejtő családfő születésnapján, hogy az lehetőleg se saját halálhírét ne tudja meg, sem azt, hogy a háta mögött már eldőlt az örökség sorsa. Manipulációk és kicsinyes játszmák szövevényében találjuk magunkat, amitől a folyamatosan visszatérő aktuális kiszólások révén az előadás pillanatra sem enged fölényesen távolmaradni. A színészek legapróbb részletekig menően kidolgozott játéka pedig már-már félelmetesen valószerűvé teszi ezt a saját hálójába fulladó világot. Trokán Nóra végsőkig elszánt Maggie-jének fokozódó türelmetlenségéről csupán meg-megremegő kézfeje árulkodik; férje, a homoszexuális vágyakkal küzdő Brick (Szemenyei János) az előadás három órája alatt hajszálvékony váltásokkal csúszik a teljes kábulat felé. A legalább fiával szemben őszinteségre törekvő családfő (Nagy Viktor) a halállal szemben azonnal összeomlik, míg felesége, a hatvanévesen is kényszeresen gyerekes Ida (Csombor Teréz parádés alakításában) ugyane hír hatására válik végre felnőtté.
Macska a forró bádogtetőn |
A 26. THEALTER kulcsmondata különben számomra éppen a Macska a forró bádogtetőn tetőpontján hangzott el, a fia homoszexualitására ráébredő idősebb Pollit szájából: mindig túl nagy tér vett körül ahhoz, hogy más emberek gondolatai megmételyezzenek. Ebben a térben – mondja Pollit, és jelentőségteljesen maga köré mutat – egyetlen dolgot lehet növeszteni: a toleranciát.
Pontos és kidolgozott színészi játék fémjelezte a Stúdió K Színház Zsótér Sándor által rendezett
Othellóját. A Régi Zsinagóga bensőséges tere ehhez az előadáshoz mégis túl tágasnak bizonyult, Desdemona (
Földeáki Nóra) halk törékenysége, Othello (
Kaszás Gergő) kezdeti diplomatikus visszafogottsága, kettejük szerelme háttérben maradt a játékmester-Jágó harsány intrikussága mellett.
Rába Roland Othello zászlósának szerepében az előadás főszereplőjévé lép elő, jogosan, hiszen az ő bosszú- és manipulációvágya mozgatja az egész cselekményt. Épp ezért az előadás végén elkerülhetetlenül bekövetkező gyilkosság után furcsa befejezetlenség-érzettel maradok: tudni szeretném, ezek után mi történhet a saját szórakoztatására gonosz Jágóval.
A THEALTER programjában idén az
Egy őrült naplója után egy második bemutató is helyet kapott: a Trojka Színházi Társulás
Soós Attila rendezésében Virginia Woolf
Orlandójának adaptációját állította színpadra. Az erős vizualitással és zenei hatásokkal operáló produkció (látványterv:
Pázmány Virág, jelmez:
Szlávik Júlia, zene:
Tarr Bernadett) éppen a mű egyik központi problémáját, a férfiból nővé válás pillanatát teszi hangsúlytalanná.
Petrik Andrea Orlando szerepében férfiként és nőként egyaránt helytáll, a nemváltás azonban előzmények és következmények nélkül marad. A hangsúlyos testhasználatot kevés, többnyire narratív szöveggel ötvöző színpadi nyelv szépen komponált képekben mutatja fel az Orlando és szerelmei közt kialakuló viszonyokat, azonban a főszereplő fejlődésének problematizálására már nem nyújt lehetőséget.
Szociopoly. Fotók: Révész Róbert. A képek forrása: THEALTER Fesztivál |
Fizikalitásból, prózából és többszólamú énekből áll össze
Horváth Csaba és a Forte Társulat
A te országod előadásának nyelve is. Az előadás Tar Sándor és
Keresztury Tibor történetei segítségével új perspektívából állítja elénk a rendszerváltás tragikumát: a minden korban elfeledett kisember sorsának ellehetetlenülése napjainkban ugyanúgy folytatódik – személyes döntés kérdése, hogy szemet hunyunk-e fölötte.
A szem le nem hunyására tanít interaktív formában a Mentőcsónak Egység
Szociopoly elnevezésű színházi társasjátéka is. A játék során pár órára egy borsodi mélyszegénységben élő falu lakóinak bőrébe bújva közvetlen tapasztalatot szerezhetünk a száraz szociológiai tények mögött rejlő kényelmetlen valóságról – ha a közvetlen cselekvést nem is, de az empátiánk növelését föltétlenül elősegíti a sok humorral és játékossággal összeállított előadás.
Címkék:
Zsótér Sándor,
Ungár Júlia,
Trokán Nóra,
Trojka Színházi Társulás,
THEALTER 2016,
Tarr Bernadett,
Szlávik Júlia,
Szilágyi Bálint,
Szemenyei János,
Stúdió K,
Soós Attila,
Rába Roland,
Pázmány Virág,
Nagy Viktor,
Mentőcsónak Egység,
Kecskeméti Katona József Színház,
Kaszás Gergő,
Földeáki Nóra,
Eke Angéla,
Csombor Teréz,
Ambrus Mária,
Petrik Andrea,
Horváth Csaba,
Keresztury Tibor
