Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

„ELLENTMONDÁSOS FILMET AKARTUNK”

Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
2015. nov. 28.
Az éjszakám a nappalod thriller is, meg fekete komédia is. Debütfilm, ami 269,5 milliós állami támogatásból és egy sokat fejlesztett forgatókönyv alapján készült. Ketten jegyzik íróként és rendezőként, ami nem csak itthon ritkaság. CSIGER ÁDÁM INTERJÚJA.
Revizor: Hat kisfilmet írtatok és rendeztetek eddig közösen. Hogyan kovácsolódtatok csapattá?
Dési András György: Gábor adaptálni szerette volna az egyik novellámat, bár végül nem lett kész film a pályázatából.
Móray Gábor: Az első feleségem ismerte Andrást, nekem ő javasolta, hogy dolgozzunk együtt, mert jól megértenénk egymást. Nem tévedett. Elkezdtünk közösen írni, és a sikerélmények hatására hamar eldőlt, hogy együtt fogunk dolgozni a továbbiakban is.
R: Hogy lehet ketten írni egy forgatókönyvet? Van bevált módszeretek?
DAGY: Rengeteg időt töltünk együtt, beszélgetünk, ötletelünk, de egy bekapcsolt számítógép mellett, célokkal a fejünkben.
MG: Annak, hogy ketten írunk, van egy olyan előnye is, hogy nem szeretünk bele a saját ötleteinkbe. Könnyebben kiszúrjuk a gyenge pontokat. A szólóban való írással jár némi elfogultság és csőlátás, két szerző viszont tágabb perspektívát hoz.
R: És hogyan rendeztek? Van munkamegosztás a forgatáson, hogy például az egyikőtök a színészeket instruálja, a másik az operatőrrel egyeztet?
DAGY: Nincs külön szakterületünk. Mindent megbeszélünk közösen, és aztán elosztjuk a feladatokat.
MG: A forgatásra pedig már úgy érkezünk, hogy mindent elpróbáltunk a színészekkel és a stábbal.
R: Ennek a filmnek az írása hogy nézett ki? Tíz éven át készült.
MG: Igen, de írni csak nyolc évig írtuk, és az alatt sem csak ezzel foglalkoztunk, közben például kisfilmeket is készítettünk és más forgatókönyveket is írtunk. Ezzel a szkripttel bejutottunk a nívós eQuinoxe workshopjára, ahol neves szakértők foglalkoztak vele, a pozitív visszajelzés pedig tovább motivált minket, hogy csiszoljuk még a történetet. Az eQuinoxe által kiválasztott könyveknek magas a megfilmesítési aránya, és nem akartuk lerontani a rátát.
R: Mi fejlődött a szkriptben a nyolc év alatt? Mi a fő különbség az első és az utolsó draft között?
DAGY: Eleinte is színpompás, álombéli, szürreális, meseszerű kavalkádot terveztünk. Játékos, őrült, egyedi víziót. Egy budapesti A Mester és Margaritát, kis túlzással. Idővel viszont egyre árnyaltabbá váltak a karakterek, tisztábbak lettek a szándékaik.
MG: Kezdetben epizodikus volt a történet, éjszakai kalandok sora. Idővel viszont egyre célirányosabbá tettük. Rájöttünk, hogy sodró, feszesebb, szikárabb történetív kell. Így aztán sok kis díszítés lemorzsolódott, és nem csak a forgatókönyvírás, de a vágás során is. Ami a szkript olvasóját leköti, az nem feltétlenül működik filmen. A workshopon is azt javasolták, hogy legyenek polarizáltabbak a karakterek és érzékelhetőek a fordulópontok.
R: Ezek szerint hisztek a forgatókönyv-fejlesztésben, annak minden tankönyvével együtt?
Jelenet Az éjszakám a nappalod című filmből
Jelenet Az éjszakám a nappalod című filmből
MG: Nem a tankönyvek fontosak, bár azokat is okos emberek írták és sok jó gondolat van bennük. A forgatókönyv-fejlesztés szerintünk szent és nélkülözhetetlen fázisa a filmcsinálásnak, de mi eleve így dolgozunk, mivel egymással szemben is nagyon kritikusak vagyunk. Minél több véleményt érdemes meghallgatni. Nekünk magabiztosságot ad az egyébként nagyon nehéz forgatáson, hogy ha van mögöttünk egy kiforrott könyv, aminek minden sora megvédhető, akár a színészekkel szemben is, akik szintén elég kritikusak tudnak lenni, mivel nem akarnak fals mondatokat.
DAGY: Lehet persze rögtönözni is, de mi szeretjük rengetegszer újraírni, átdolgozni a szkriptet. 
R: A másiktól mindig kaptok visszajelzést, így is nyitottak tudtok maradni a forgatáson a stáb és a színészek ötleteire? Előfordult, hogy végül nem úgy alakult a történet, ahogy a forgatókönyvben szerepelt?
MG: Hiszünk abban, hogy több szem többet lát, és ez nem csak a kettőnk munkájára vonatkozik.
DAGY: Czukor Balázs és Pálos Hanna javasolta például, hogy az első kettesben töltött jelenetük fejlődjön tovább egy csókig.
R: Nem csak Az éjszakám a nappalod álmatlanságtól szenvedő főhőse, de a Jocó című kisjátékfilmetek címszereplője is kettős életet él: falun a városi hőstetteiről kamuzik, Budapesten meg a vidéki kalandjairól. A Valaki vacsorára című rövidetekben – aminek egy jelenetét belecsempésztétek Az éjszakám a nappalodba is – szintén rejteget egy-egy sötét titkot mindkét főhős, az egyik szuicid, a másik kannibál vágyakkal küzd.
 
MG: Visszatekintve, vannak visszatérő témáink. Az utolsó kép című kisfilmünkben a fotós főhős állandóan lódít, hogy lenyűgözze a kuncsaftjait. Álomvilágot teremt. A pofonban Anger Zsolt egy manipulatív karaktert játszik, akiből végül épp a személyisége jóindulatú oldala tör elő, és a feltárt titok okozza a vesztét. A bennünk, emberekben lévő kiszámíthatatlanság érdekel minket. Az emberi személyiségben a felszín alatt szunnyadó negatív, önpusztító energiák. A kiéletlen, váratlanul, akár agresszív formában felszínre törő vágyak és őrület. A mozinkban az éjszaka ingerei és lényei olyasmit hoznak elő egy jóhiszemű fiatalemberből, aminek a létezéséről ő sem tudott. Erről akartunk egy kellően ellentmondásos mozifilmet készíteni. Aminek hőseihez hasonlóan mi is éjszakai arcok vagyunk.
DAGY: És talán a korunkból és az akkori élethelyzetünkből is fakadt, hogy a főhős életkezdési válságon megy át. Választania kell kétféle élet, a családalapítással járó kötöttségek és az éjszaka világa közül, és megpróbálja mindkettőt élni.

R: Miért nézi a főhős épp a Valaki vacsorára egyik jelenetét?
DAGY: Az nem egy véletlenszerűen kiválasztott jelenet, a cselekmény kontextusában inkább olyan, mint egy jósló álom.
MG: Nagyon illett oda. A főhősben akkorra rengeteg elfojtott feszültség gyülemlett fel, a kisfilm jelenetében pedig épp kirobban az erőszak. Ez baljósan előrevetíti azt, ami később történik a mozifilmben.
DAGY: Ahogy nézi azt a filmet, az sokat elmond a főhős magányáról. Akkor épp megpróbál szakítani az éjszakai bandával és odahaza átvészelni az éjszakát (miközben a barátnője alszik), de nem igazán találja ott a helyét.
R: Olyanokat neveztetek meg inspirációként, mint Tarantino, Scorsese, Guy Ritchie és a Coen fivérek, de nekem főleg Lynch mozija, a Kék bársony ugrott be a filmetekről.
DAGY: Tényleg az áll a legközelebb a filmünkhöz, na meg a Veszett a világ, szintén Lynchtől.
MG: A Veszett a világ is egy utazás az éjszakába, ha csak átvitt értelemben is. A mi filmünk is egy lelki utazás története, ami lépésről lépésre egyre komorabb, baljósabb, és ugyanúgy tele van őrült, furcsa figurákkal.
R: Anger Zsolt is egy rémisztő apa-karaktert játszik, mint Dennis Hopper a Kék bársonyban, a főhős nálatok is már-már egy felnőtté, férfivá válási, beavatási ceremónián esik át. Szamosi Zsófia éppúgy a biztonságos barátnőt játssza, mint Laura Dern, Pálos Hanna pedig femme fatale, mint Isabella Rossellini.
MG: Ezt nem gondoltuk át ennyire, de valóban ez a felállás. Viszont ezek a karakterek archetípusok is, a filmünk pedig egy klasszikus narratíva új megvalósítása. A Bildungsromanokban is mindig találni jó és gonosz karaktereket, akik hadban állnak, és a helyes vagy a rossz irányba csábítják, válaszhelyzetek elé állítják a főhőst. Antagonista mindig kell. Egy Lucifer, aki vezeti Ádámot.
R: Mit kedveltek Lynchben?
DAGY: A fenyegető, misztikus hangulatot. A különleges, ötletekkel teli univerzumot. A világa irracionális, de rend is van benne, semmi nem véletlenszerű. Az emberből kibújó, a köztünk élő démonokról szólnak a legjobb filmjei.
MG: Hasonlít a világ- és emberképünk, és nem csak Lynchhez, de a Coenekhez is. Én is olyannak látom a világot a felszín alatt, mint ők.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek