Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

KÉTSZER HÉT

Az átalakuló Krétakör Színházról
2008. júl. 1.
Ruszt József szerint a színházak életében – az emberekéhez hasonlóan – hétéves periodicitás figyelhető meg: ennyi idő kell ahhoz, hogy a társulatok kialakuljanak, beérjenek, aztán menthetetlenül hanyatlani kezdjenek. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Phaidra
Phaidra

Schilling Árpád és a Krétakör Színház életében kétszer hét év telt el.

Emlékeim szerint Schilling Árpádot 1991-ben láttam először játszani: a gödöllői Kerekasztal Társulat Tankred Dorst Merlinje nyomán készült darabjában, A lovagsereg énekében az egyik főszerepet alakította. 1994-ben már első rendezésére figyelhettem fel: a húszéves fiatalember – aki akkor az egyik legnevesebb alternatív csapat, az Arvisura Együttes színésze volt – az Origó Diákszínpad tagjaival vitte színre Garcia Lorca Vérnászát. Egy évre rá megalakította a Krétakör Színházat, s felvették a rendező szakra. Jean Cocteau Rettenetes gyerekek című regényéből közös improvizációk nyomán született a csoport első produkciója, A nagy játék, amelyet 2001-ig hat bemutató követett (Teatro Godot, Toronykút, Kicsi, Baal, Szerelem, vagy amit akartok, Nexxt).  Kivételesnek számított, hogy Schilling egyetemi tanulmányai alatt is folyamatosan rendezhetett, s miközben később megtagadott mesterétől, Székely Gábortól a mesterség alapjait tanulta, s a Katona József Színházban rendezett, az évente létrehozott krétakörös munkáiban az alternatív színházcsinálás módszereivel kísérletezhetett.

Kasimir és Karoline
Kasimir és Karoline

Az első hét év minden előadása más volt. Nem találtak állandó játékhelyet, így sokfelé játszottak – több produkciójuk Zsámbékon született –, ami azt eredményezte, hogy jól tudtak alkalmazkodni a különböző helyszínekhez. Vízkereszt-verziójuk eleve vándorszínház volt, egy színpaddá átalakítható teherautóval járták az országot. A magyar színpadokon addig legérdekesebb Baal címszerepét Bodó Viktor játszotta, aki a zsámbéki romokon épp oly intenzív és életveszélyesen expresszív alakítást nyújtott, mint a Kamra zárt terében vagy Európa különböző fesztiváljain. Bár Schilling már akkor kiválasztotta azokat a munkatársait és színészeit, akikkel szeretett dolgozni, állandó együttes még nem alakult ki körülötte. A kezdő csapatból többen lemorzsolódtak, míg mások – Bánki Gergely, Péterfy Bori, Láng Annamária és Terhes Sándor – a későbbi együttes alapemberei lettek.

Bánk bán
Bánk bán

2001-re minden együtt volt ahhoz, hogy a Krétakör életében új hétéves periódus kezdődjön. A színházcsinálás addigi laza metódusa egyre kevésbé ígért újabb kirobbanó eredményeket, tehát döntő lépésre volt szükség, a társulattá alakulásra, amelyet a szisztematikus kísérletező műhelymunka egyik döntő feltételének tartottak. S e periódus első előadása, a Liliom meg is hozta a váltást. Schilling nem az egyetemi vizsgaelőadását bővítette ki és vitte tovább, hanem alapjaiban újragondolta a darabot, s kivételesen erős, egyszerre groteszk és lírai produkciót rendezett. Még abban az évben Berlinben bemutatták a W – munkáscirkuszt. A Georg Büchner Woyzeckjét és József Attila-verseket felhasználó, sokkoló fizikai színházi produkció a világtól több hétre elvonultan végzett improvizációs etűdsorból alakult ki. A Krétakör Büchner további darabjait is bemutatta: a Leonce és Léna, illetve a Danton halálát alapul vevő Hazámhazám előadásaik gondolatilag és stilárisan eltérő két vonulatát indította el. Az elsőbe sorolható Siráj és hamlet.ws nemcsak a művek radikálisan új olvasatával ragadta meg a nézőt, hanem a letisztult, bensőséges előadásmódjukkal is. A másik vonulatba inkább a szélsőségesebben fogalmazó, a társadalmi problémákra direktebben reagáló, expresszívebb produkciók tartoznak (A hideg gyermek, FEKETEország, Mizantróp).

A jég
A jég

A második hét évben bemutatott húsznál is több előadás nagyobb felét Schilling vitte színre, de 2003-tól kitágult a rendezők köre: a két-két munkát jegyző Wulf Twiehaus, Zsótér Sándor és Mundruczó Kornél, valamint Árkosi Árpád és Láng Annamária (Nagy Fruzsinával együtt) szélsőségesen eltérő feladatokkal szembesítették a társulat tagjait, mint például a Peer Gynt és A jég, a Pestiesti és a Nézőművészeti főiskola, vagy a Bánk bán és A Niebelung-lakópark.

Ha bevezetőmben Ruszt Józsefre hivatkoztam, a Krétakör Színház leginkább Ruszt nagyjából szintén hét évig létező Független Színpadával rokonítható. A két együttest ugyanaz a konok, kitartó hely-, szerep és formakeresés jellemezte. Ám a Krétakör nemcsak itthon, de külföldön is sikeres lett, sőt, egy évtizede ez a legelismertebb magyar prózai társulat a világban. Ugyanakkor nemcsak előadásaival, hanem egyéb akcióival is jelen van a magyar és nemzetközi színházi életben. Oktatási és iskola-programja, egyedi finanszírozási és működési modellje, pr-tevékenysége itthon minden más formációtól megkülönbözteti.

Pestiesti. Szkárossy Zsuzsa felvételei
Pestiesti. Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Az elmúlt évad végén, a társulat sikereinek csúcsán Schilling Árpád úgy döntött, hogy ismét új utakat kell keresnie, s ehhez csak azokat hívja, akik ugyanúgy, mint hét évvel ezelőtt, most is hasonlóan gondolkodnak életről, világról és színházról, mint ő. Mindenkinek megadta a döntés szabadságát: aki akar és tud vele menni, játszótársa lesz, aki nem, az az elmúlt évek közös munkája során kapott szellemi és művészi muníciójával önálló útra léphet. Egy-kettő kivételével a társulat minden előadását láttam, zömüket korszakosnak tartom. Bizony sajnálom, hogy ebben az összetételben többé már nem nézhetem meg az együttest, de fokozott kíváncsisággal és érdeklődéssel várom, mit hoz a jövő. Merre nyit Schilling? Hogyan szól bele a hazai színházi struktúra alakulásába? Miként közelíti munkáiban az európai és a magyar színházi nyelvet? Milyen lesz a Krétakör Színház?

Kezdődik a harmadik hét év.

 

 

Kapcsolódó cikkünk: Urbán Balázs: Egy út végén, egy út kezdetén

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek